Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

II. Ferdinánd

———— — 220 — zott. Beszterczén a fejedelem képviselői az áruló s a fejedelmet megsértő Thurzó Szaniszlónak és vele Sándor Jánosnak halálra Ítéltetését követelték, ezen követelés szigora és mert értésükre esett, hogy a fejedelem a bá­nyavárosokat elfoglalta, Ferdinándnak biztosai megijed­tek és szétfutottak. A fejedelem hadaival folyton előre halad, előhadai Nagyszombat alatt Tenfelbach labanczait szélyel verik, Bethlen hadaival octóber elején Aiisztrk­ban és Stiriában, mint Morvába mutatkoztak. Ferdinánd elrémül, kincseit becsomagolva útra készen áll, minién Caraffának Godingnál körülsánczolt hadait a fejedelem hadai tönkre verték. Goding ostrománál a fejedelem páratlan személye 5 vitézséget tanúsított, midőn a várat vizsgálva felösmerte­tett.s az ágyuk sortüzével fogadtatott, midőn óvatossá­got tanácsló kíséretével hideg vériien felelte, „ho 1 lát­ta tok, hogy egy fejedelmet öreg lövő szerszámmal öltek volna me g," és abaposztó köpenyébe burkoltan — vizsgálódásait folytatta­Ferdinánd veresége után elhatározta, hogy család­jával Tirolba költözik. Bethlen diadalmai közepette Esz­terházy Miklósnak felszólítására, a Ferdinánd által kért két havi fegyvernyugvást elfogadta, hadait téli szállá­sokra rendelte. A megadott fegyverszünet után, 16*23­november 25-én főhadiszállását Nagy-Szombatba áttette ; honnan követei által, Ferdinándot, ha Oppelnt és Ratibőrt és Magyarországnak tiszai részeit s a bányavárosokat által adja, békével megkinálta. A bécsi tárgyalások egyedül a íegyvernyugvásnak áprilisig kiterjesztését eredményezték. Bethlen Kassára vezette hadait. Bécsbe Thurzó nádor és a körülötte nagy­számmal sereglett magyar főurak, 1624-ik évben a békének elfogadását tanácsolták, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom