Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

- n — Zápolya, mint Ferdinánd alatt nagy hadaival folyton pusztitott. Tőrök Bálintot kifosztotta, később Perényinek csekély hadait szétverte, győzelmétől ittasan Erdélyben Szászvárosig pusztitott, innen Váradnak fordult, hol Czibak Imre julius 15-én seregét összetörte, — Cserni hadának romjaival Szegedre menekül, hol Vad Sebestyén megállította, hadait szétszórta ; a fekete veszélyes lösebet kapva, hivei által magát Tornyosra szállíttatta. Erről értesülve a 300 fegyveres Török Bálint, reá ütött s a haldoklónak fejét vétette, mit Budára küldött, hogy mily fontosságot tulajdonítottak e kis harczi epizódnak, kitetszik abból, hogy Czibak. Aid, Török diadalait ugy Budán a király, mint a franczia követség megünnepelte. Ferdinánd hadait 1527 tavaszán megindítja. Dévény, Nagyszombat, Óvár, Győr, Tata, Esztergom. Visegrád ellentállás nélkül meghódol, Budára bevonult — Nádasdy Tamást kapitányul kinevezte és Szt. Mihály napjára országgyűlést hirdet. Ferdinándnak hivei, sikerei után folyton szaporodtak, Zápolyától többen átpártolnak, kik közül Batthányi Ferencz, Móré László, Perényi Ferencz, s a debreczeni főiskolára sokat áldozó Török Bálint kitűntek. Perényi Pétert a s.-pataki iskolának egyik alapítóját említem, kit Zápolya koronaőrből erdélyi vajdaságra emelt és a magtalanul elesett Pálóczy Antalnak elfoglalt s.-pataki uradalmában megerősített. ( Ezen időben Mária özvegy királynő udvara volt a központ, melytől kiindulva a reformátió, hódított. Udvarában Tliurzó Elek és Perényi Péter buzgó protestánsok. Mária királynőt az uj hit védelméért Luther Márton megdicséri s négy zsoltár énekét neki ajánlja. A reformátió rohamos terjedését az egyháziak elleni ingerültség, főurainknak birtok vágya elősegítette. Perényi Péter az egri, Török Bálint a nyitrai, Czibak Imre a