Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Miksának 1564–1576-ig részben János Zsigmond-dal megosztott uralkodása

tokait eladogatta; dulatott tolyvást, mig Huszt alatt János Zzigmond meglepte, megverte. Szelim a törökök diadalai után Konstantinápolyban érkezve, Husszutótkyt Miksához küldötte, tudósíttatta, hogy ő, az atyjához küldött követeivel, nem érintkezik, ha békét akar, küldjön uj követeket. Azon időközben, melyben Hosszutóthy Bécsbe és az uj követség pedig Konstantinápolyba érkezett, János Zsigmond a vele szövetkezett pasákkal folytatta Miksa elleni támadásait,' Nagybányát, Cservárt, Erdődöt, Kővárt elfoglalta; szövetségese a temesi Hassan Eger fele vonulva, az útjában eső erősségeket hódoltatta, Dédes, Tinke, Gál, Gagy, az Abonyi Bátor Felsővadász, Ináncz, a töröknek hódoltak. Monok vitézül ellent állott, Kapa, Torna, Regécz, Szendrő vidéke sokat szenvedtek, mit Schwendi engedett történni, bár Kassán túlerővel rendelkezett, Hassan 12000 foglyot hajtott maga előtt. Miksa a grumbacl i lázadás elfojtása miatt Némethonban időzött, a magyarok saját és birodalmi vezéreinek erélytelenségei miatt Miksától elhidegedtek. Szelim — mert Miksa János Zsigmondtól Husztot és Munkácsot követelte, 1567 elején Konstantinápolyban levő követét elzáratta, megüzente, ha békét óhajt, követeléséről mondjon le, Tatát és Veszprémet pedig fö'dig rontassa le. — A Szelimnek uralkodásához szerencsét kivánó Miksa követségének menvédet sürget. A magyarországi gyűlést Pozsonyba junius elsejére egybehívta. A magyarok kitűnőségei közül Báthory Endre, Bathiányi Ferencz, Erdődy Péter, Perényi Gábor, Bebek György és Ország Kristóf és az mat cserélt Balassa Menyhért a közelebbi időkben elhaltak, Zrínyi Miklós pedig a halhatatlanok egébe költözött. Miksa a magyar nemzetnek pótolhatatlan vesztesé-