Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

—

I _ — 40 — Ferdinánd a műhlbergi siker után a protestánsokat keményen üldözte, e czélból 1548. október 16-ára Pozsonyba országgyűlést hirdetett, itt a rendek bölcs mérsékletet tanácsoltak. A wittenbergi s több német egyetemekről hazakerült iljak az uj hitet nagy sikerrel terjesztik ; az ország íöurai közül a Bebekek, Drágfy, Nádasdy, Perényi, Petrovics, Révay stb. családok protestánsok, ez okból nem volt képes Ferdinánd az uj hit korlátozásárá törvényt hozhatni. A Helvétiából hazaérkező dévai Biró Mátyás Cálvin és Zwingli tanait terjeszteni kezdette, melynek keve-ebb hi ve levén, ezt országgyülésileg is betiltották ; de az erdődi zsinaton 12 pontban kimagyarázva tanukat, ez főleg a magyar ajkúak között rohamosan szétterjedt, A reformátusok elleni türelmetlenség mellett homályt vet a pozsonyi gyűlésre az is, hogy a jobbágyság szabadköltözését ismét megszorította. V. Károlynak, a műhlbergi diadal után 1548. máj. 15-én kiadott interim miatt, egyfelől a pápával és Fráter Györgygyei meggyűlt a baja, másfelől a protestánsokat is csak felizgatta. Ferdinándnak fia. Németország kormányzója, Miksa, V. Károly császárnak Mária leányát nőül .vette» A pápa előtt is tekintélylyé emelkedett Fráter György politikáját illetőleg, a váradi szerződés betöltését sürgető Ferdinándnak nyilatkozott : „En felséged és a keresztyénség iránt legjobb indulattal viseltetem . mig azonban Isten felségednek jobb sikert nem ád, igyekezni fogok eszélyességemmel távol tartani az ellenséget, hogy az ország isten irgalmából valaha megmentessék, magam pedig felséged szolgálatában idő és alkalom szerint jobban eljárhassak," egyszersmind elküldte meghittjét Veranczot a birodalmi táborba, hogy ott érdekeit képviselje. Fráter György politikáját az adott vi-