Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

házaknak tornyairól a félhold ragyogott. Budán 145 évig a törők uralkodott. A vezir az nap estve jelenti Solimánnak a fővárosnak elfoglaltatását. Solimán Zsigmond Jánost anyjához vissza küldi, kíséretét azonban visszatartja ; de ezeket, Török Bálint kivételével, később szabadon ereszti. Török siralmas életét a konstantinápolyi hét torony börtönében végezte be. Fráter György erélyesen küzd, hogy a mit lehet megmenthessen, sok tanácsai után Solimánt reá birja, hogy Budát Zsigmond János nagykorúságáig, ennek nevében foglalja el, de Solimán kiköti, hogy eg3'ezségök titokban tartassék. Buda és vidéke tényleg tőrök zandsággá lett, a Ferdinándtól elfoglalt részekben is. a török lett ur. — Zsigmond János, Fráter és Petrovics gyámságában, Erdélyt és a tiszai magyar részeket birta. Verbőczy István, mint Magyarország főbírája, a várba költöztetett s naponkint tiz aranynyal dijaztatott; de szeretett hazájának török kézié jutásán aggódva. 1542-ik évben a várban kiütött pestisnek áldozatául esett. Az idegeneket a trónról kirekesztő törvény szerzője, Ferdinándot s a németeket gyűlölő Verbőczy, korának kitűnősége, ki önzetlenségében kincseket nem halmozott, ki a Zápolyák hivségében soha nem ingadozott, meghalt. A Nemesis a protestánsokat gyűlölő türelmetlen Verbőczynek földi részeit a zsidó-temetőnek árkába veté örök nyugalomra. Minden érdemeit ha megtagadnék, Hármas törvénykönyv írójától, a hazáját, királyát rajongásig szerető hazafias Verbőczytől érdemeit megtagadni nem lehet, Solimán Budát állítólag Zsigmond János nevében és ennek nagykorúságáig elfoglalta. Izabella udvarából Lippára költözött.