Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

— 29 — ' Ferdinándnak híveit kint és bent fogyni látta, az elégedetlenek szövetségét, kinálkozó alkalommal fejhasználni akarta. Első vonalban, a magyar főurakat igyekszik megnyerni. Török Bálintot Zsigmond János hadainak fővezérévé kinevezte, utasitötta. hogy Majláth Istvánnal Erdélyben végezzen, e czélra Péter moldvai vajdát is megnyerte, Komis Miklós és Andrássy Márton a székelyeket Fráter részére hódítják, a szászok is hozzá állottak. Erdélyi teljes sikerei után a várakat hiveivel megrakta. A kis királynak ügyei Erdélyben jól állottak, ellenben a magyarok többsége Ferdinánd felé hajlott. E bajon segitendő Isabella nevében 1540. oct. 17-én Rákosra országgyűlést hirdetett, hol a nagyszámmal megjelent rendek előtt Ferdinándnak tehetetlenségére rautjRtVR. R ki sem hirdetett törvénjüelen váradi békekötésnek tartliatlanságát, .sőt a hazát vészbe sodró káros voltát bizonyítgatta és. a törököknek emelkedő hatalmára figyelmeztetve, indítványozta, vettessék el a váradi békeegyesség. szövetkezzenek a törökkel, Zsigmond Jánost kiáltsák ki királynak, mi, néhányak ellenzése ellenére, megtörtént. Az erdélyi fejedelemségre vágyódó s e miatt ármánykodó Majláthnak a sultán nem adott hitelt, sót követét utasitja, hogy Zsigmond János életbe léteiéről meggyőződvén, erről jelentést tegyen. Isabella a török megbízottnak kis fiát, emlőjét szopva mutatta be, miről jelentést téve, Majláth cselszövénye megsemmisült. Ferdinánd követét, Salm Miklóst Budára küldi Isabellához. ki felkérte, hogy a váradi szerződés értelmében az országot adja át. A Frátertől tanácsolt Izabella ily fontos ügyben atyjának tanácsát véli bevárandónak. Az eíütasitott Ferdinánd igényét fegyverrel érvényesíteni elhatározta.