Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok 1540. A reformatio hódit Németországban, hazánk előkelőinek többsége az uj tannak hivei. Az I. Ferenczczel szövetkezett V. Károly megindítják dúló hadjárataikat, Európát a harczok lángjával emésztetik. Hazánkban a nagy hazafi és szónok Verbőczi dob a reformátio elibe kesztyűt. Vetélytársával, Ferdinánddal, János király csak a reformatio

1 gyűlöletében értett egyet. A ligniczi és siléziai berezegek és az orsztrák, cseh, morva rendek által elfogadott, sőt Ferdinándnak néhány ministerétől is pártolt szövetség folyvást erősödött. Fráter György mindezeket figyelemmel kisérve, meggyőződött, hogy Ferdinándnak erélytelensége, sokfelé széttépett ereje, a hazát meg nem mentheti, mint a csecsemő Zsigmond Jánosnak gyámja a nagyváradi békeszerződést széttépte; a törökkel, szövetkezve, hogy a kisdedet trónra emelje, a 'tiszai részek és Erdélyországgal és Ferdinándnak a dunai birtokai közzé beékelt törökkel, czélja felé törekedett. A cseh, morva rendeknek küldöttségét, kik Ferdinánd türelmetlenségét panaszolták, elfogadta. Örült, hogy