Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)
Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok
— 2*2. — Erdély elesettnek volt tekinthető ; a lengyel közbenjárás után szabaddá lett Lasky és vele többen nyiltan Ferdinándhoz pártoltak. Erdődy zágrábi püspök Horvátországot Ferdinánd felé terelgeti, János királyra nézve Magyar, Erdély és Horvátországban minden veszve látszott, Midőn Fráter György gazdag ajándékokkal ellátott követséget küldött az európai udvarokhoz és Konstantinápolyban, hogy időt nyerjen, 1 ismét béketárgyalást kezdett Ferdinánddal. Soliman előtt János követei Gritti halálának okozójául Ferdinándot, ez pedig viszont Jánost vádolta. A szultán a ténynek kipuhatolására Junisz béget Magyarországra küldi ; idöközileg a persa háborúban balsikereiért megfojtott Ibrahimnak iratai között megtalálják a törökök Gritti leveleit, melyből ennek ármányai kiderültek. A sultan kiengesztelődik János iránt, Junisz után második követét a kegyébe fogadott János királyhoz küldötte, ki utasíttatott, hogy János követeivei és érdekében a béketárgyalásoknál súlyt adjon. A béke tárgyalások alatt ugy Ferdinánd, mint dános, magyar hi veik szaporításán fáradoztak, János a hivségére visszatért Török Bálintot, a Ilunyady uradalommal és Debreczrm városával s járandóságaival jutalmazta. Bécsben egy évi fegyvernyugvás köttetett. A további békealkudozások végett Váradra érkezett Yéesel lundi érseket, Török Bálint már fényes hadai élén fogadta ; a tárgyalások sikerre ezúttal sem vezettek. A magyaroknak ingerültsége növekedik. Ferdinánd nádora Báthory, ugy János királyé Bánffy, elhaltak, mindenekelőtt nádor választó országgyűlést és az idegen zsoldosoknak az országból kivezetését követelik Ferdinándtól, ki octóber J-ére országgyűlést hirdet, de a rendek értesülve, hogy ebben csak biztosai által akarja mggát képviseltetni, elmaradtak ; a kevés résztvevők sérel-