Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

— 14 — ' A Corvin és Zápolya házak közötti baráti viszony családi rokonságig emelkedett. Fráter György ez időkben a Zápolyák udvarához tartozott. Midőn János királynak atyja, tescheni Hedvig herczegnőt nőül vette a 21 éves Fráter György Hedvignek udvari apródja volt, Később Zápolyának több csatáiban résztvett, de előérzetébep nagy jövőjének, hogy magát kiképezze, a harczi zajtól visszavonult és a szent-Pálról nevezett remete barátok közzé, a budai kolostorba belépett. Fráter György czelIájában hazánk bajairól és lehető megmentéséről sókat gondolkozhatott. Midőn 1527-ik évben Ferdinándnak vezére Salm Miklós Egerből Tarczalig folyvást verte, üldözte János királyt, ez Sajóládon találkozott a remeték perjelével, a baráti minősége után Fráternek nevezett Györgygyei. ki János királyt Lengyelhonba követte. Tagadhatatlan, hogy János Tarczal alatt szept, 26-án végetlenül sokat vesztett— ha veszteségeihez hozzáadjuk, hogy hadainak lelke Frangepán Kristóf, midőn Yarasd várát kémlelé, Kecskés puskásai által felismerve, meglövetett és hogy Perényi a koronával Budára Ferdinándhoz utazott, János koronáját, hazáját s rengeteg vagyonát elveszítve — mint bujdosó, Lengyel honban keresett menedéket. És mégis, mert a remete barátot magával vihette, Fráter Györgyben veszteségeinek kárpótlását, sőt a jövőnek reményét nyerte. A merész államférfiut, a csakhamar világhírű diplomatát, Ferdinánd győzelmei közepette irigylette Zápolyától. Az 1528-ik évtől kezdődő és Fráter Györgynek 1551-ik évi Deczember 17 én bekövetkezett haláláig terjedett időszakot — a magyar tiszai részeket és Erdélyt tekintve, Fráter György idejének nevezhetnők ; nem