Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)
I-ső RÉ5Z - Az avarok
— 33 — csakhamar a tiszai diadal után felemeli, és 610-ik évben már Foru m Júliát ostromolja. A szép khánnak ezen liarczaiban, a várát védelmező friauli berezeg elesik, özvegye a szép R o m h i 1 d a meglátja és belészeret a szép khánba, kinek várát feladván, kezével is megkínálja, mit az irgalmat nem ismerő nemcsak visszautasít, de a szép Romhildát előbb cselédei közzé dobatja, azután egy kihegyezett dorongra mutatva, mondja : „ez az áruló nőnek méltó jegyese*' s karóba húzatta. Menthetetlen kegyetlenség, lehet fertelmes tettének büntetéséül veszté el nevét és mi őt csak „szép khán" néven ösmerjük. Az avarok 626-ik évben Khosroes persa fejedelem és Anastasius császár követeit letartóztatják, miután harezra indulnak, utaikon pusztítanak, már a főváros alatt táboroztak, de innen a légiók visszaverték. Ugyanazon időben az a k a t z i r liunnok (Ellakh megmaradt vitézeinek utódai) Aderbeidsá n-ra törnek, honnan gazdag prédát szállítanak haza. Heraclius császár, T i f 1 i s n é 1 egy liunntáborral találkozott, midőn ezek Atropatan e-ben zsarolt kincseiket hazafelé szállítják. Heraclius fejedelmüket, Z i h e b i l-t ajándékaival lekötelezi és vele szövetséget köt, sőt Zehebil fiának E u d o k i a leányát el jegyzi. A római jármot lerázni vágyó bolgárok lázonganak. Zihebil negyvenezer harczosával siet szövetségesének segítségére s a bolgárok felett teljes győzelmet arat, de fia a csatában vett sebeiben meghal. A jegyesét kereső Eudokia már őrsátrában kiterítve találja. Eudokia jegyesének ravatalát fájdalomtól megtörten hagyta el. Zihebil 630 körül elhal, és a hálátlan Hera c ins vazal népeivel népe ellen szövetkezik. P e t a r d i k góth királyt, Cf r i m o a 1 d beneGrjf Vay Magyarország T<>rtén«'te 3