Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

E 11 a k h, D e 11 g h i z i k, E m 11 e d z a r, U z i 11 d u r, Gheis in és H e r n á k h-ot (Irnákli) emiitik. ezekhez hagyományaink még Csabát és Aladárt adják. Attila osztatlan birodalmának egyetlen örökösévé Ellakot nevezte, mit testvérei elleneznek; Ellakli osztozni kénytelen. Az osztály-viszály, ősregéink szerint, testvér háborúvá fajul. A főváros közelében Csaba és Aladár megütköznek, a reggeltől estig dühöngött harczban Aladár elesett, táborát Csaba megsemmisíti. De rövid időig élvezi diadalát, az ellene fellázadt pestvidéki nép Csabát üldözi. — Csaba megmaradt vitézeivel (a székelyek őseivel) Erdélybe menekül, itt megtelepszik, de 15,000 vállalkozó vitézzel csakhamar útra kel, változó szerencsével csatázik, végre a seregeinek maradványára törött népek dühe elől, a keleti császárságba települ, honnan az égbe költözött. Csabát a hazai mvthos az égben, a tejúton (székelyesen a hadak utján) keresi, hol székelyei vitézségének buzdítására koronkint megjelen. Attila legnagyobb fiának s reménylett örökösének Ardarik a gepidák királya a Duna és Dráva között csatát ajánl, mit Ellákh elfogad. Oroszlánként küzdenek, Ellákh maga körül az ellent halomra öli; mit ér ? Ellakli 40,000 hunnjával holtan a csatatéren maradt. Jornandes szerint „Ellákh oly vitézként esett el, hogy ha atyja él. ily dicső halált óhajt vala," Denghizik, Emnedzar, Uzindur és Irnákli testvérek hadaikkal a Pontus síkján sánczolják el magukat. A tüzes Denghizik innen a békét ajánló Irnákh tanácsa ellenére, az 0 s t r 0 g 01 h 0 k r a tör. Dengliiziknek nincs szerencséje, hadait Valamir király a 456-ik évben összetöri, s az hadainak maradványaival a Feketetenger mellé települ. Hernakh (Irnákli) Uzindur és Emnedzár ez időtől