Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

— 20 — A Don melletti diadal után a hunnok az árja, majd germán szomszéd népekre ütnek. Jellemző Attilának azon hadüzenete, midőn a rómaiak ujabb ármányáról meggyőződött, ugyanis egyetlen követét küldi Valenshez ki igy fejezte ki a hadüzenetét: — „Uram, neked is urad Attila, parancsolja, készits számára palotát, mert jön!" Attillát 451-ik évben a Dunánál találjuk. Innen nagy hadjáratára indul. Irtózatos a hunnok pusztítása. A hadak elől menekülő burgundok Helvécziát, Savóját elözönlik. Több frank törzs a Rajnához vonul. Gallia öt szövetségre feloszlik. Británia elszakad. A felzavart nemzetek irányt vesztve, szerte bolyonganak, ez volt 541-ik évben Európának szomorú képe. Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogyAttilla ha győzelmei után feltételeiben szigorú, de kegyetlenségben távolról sem hasonló a Rómát feldúló G e n s e r i c h-hez, még kevésbé a szörnyeteg R a d a g a i s-hoz, ki fogadást tett, hogyha Rómát beveszi, bálványai lábainál két millió rómait megfojtatt. És mégis, a gótli és vandal szörnyetegről kevesebbet, ellenben'Attiláról minden roszat híreszteltek. Lehet amazokat a fajrokonság mentegeti, mig a hunnok, kik kardjok vasával irták meg történetüket, az irodalmi mentegetődzést kicsinylették. Vegyük fel ismét az Attila által, 451-ik évben vivott harczok történetét, Oka a háborúnak az volt, hogy a frank törzsnek fejedelme elhal, két fiat liágy, kik az apai örökségen összevesznek, háborúskodnak, az egyik Attilához, a másik a római légiókkal azon vidéken táborozott Aetiushoz fordul és pártfogást kérnek. Előreláthatólag rémítő lesz a vérontás. Attila és Aetius a két nagy kortárs, kik mindketten Roffnak tanit-