Sőrés János: Szent-Mihály község története (Debrecen, 1887)

I. Büd - Szent - Mihály község alapitása - 7. Átmeneti korszak 1801–1808

52 Szeptember havában gróf Dessewffy József szent-mihályi birtokába a vérségi elsőség jogán belép. A eommunitás most már a gróf Dessewffy István részjószág váltság árának letisztázására fordítja minden igyekezetét; a váltság pótlására nemes L. Gál Mihálytól 233, Nácsa Györgytől 177, Kató Andrásnétól 50 R. frtokat vesz fel. Gróf Dessewffy József pedig a gróf D. István részjószágáért kifizetett 20,000 R, frtot szándékozik kifizetni az elöljáróknak, mely összeget a birák felvenni nem vóitak hajlandók. November 27-én gróf Dessewffy József, Aranyos György tisztje által a gróf D. István és b. Laffert Vineze földjeit kiméreti. Ekkor a lakosok a vármegyéhez folyamodnak. A megye a község kérelmére deputátusokat küld ki, (1808. február hó) Osváth Lajos alispán, Dézsi Mihály, Pálfi József szolgabirák és Gacsályi István megyei esküdt személyében. Az egyesség következőleg jő létre. Átadatik a gr. Dessewffy István, b. Laffert Vineze és Meskó Vineze részjószágaik gr. Dessewffy Józsefnek teherrel, s ezen birtokon fekvő zálogos összegeken felül (98,333 R. frt) a közönségnek az ezen jószágok megszerzésére tett költségeit is megtéríti. Az ezen jószágok után fizetendő királyi segedelemből a helységre semmi terhet nem szállit; és a mit a helység határ felméréséért a mérnöknek fizetett (925 frt), azt is visszafizeti, sőt a község által épített két korcsmákra és mészárszékre kiadott költségeknek negyedrészét is megadja. Visszaadatik továbbá a b. Laffert Vineze nejének kedvességből adott 1000 R. frt; valamint a jószágok megszerzéséért tett költség is, mely 600 R. frtban állapittatik meg, azon hozzáadással, hogy nevezett jószágok birtokában augusztus haváig meghagyatilc a község. Aláirtak ez egyesség levélnek: Mándi Mihály bíró, Kis Ferencz, Róka András, II, Pethe István, Cz. Nagy István, Oláh János, Nagy Ferencz, Kándor István jegyző. Ez egyesség létrejövetele után a község a sok adósságtól óhajtott volna szabadulni, kérik tehát a földesurat az átvett részjószágokért fizetendő összeg minél előbbi átadására, hogy ők abból a hitelezőket kielégíthessék. Az összegből cz év végérc gr. Dessewffy József több mint 70,000 R. frtot ad át, s igy a község