Sőrés János: Szent-Mihály község története (Debrecen, 1887)
Anyagi ügy XIX. század. Gondnokok nevei
199 kötelező erejűvé emeli, kimondván egyúttal, hogy az illető beihivatalnokok is suly szerént (22. 5 kgrmot számítva egy régi véka helyett) elégíttessenek ki. Az egyházi adózás rendezésére két tervjavaslat adatott be ugyanekkor; de mivel az egyik (Szabó Ambruzs-é) a szabad iskoláztatás elvén alapult, kedvezőbb idők beálltáig elhalasztatott. Igy a másik javaslat (Egri Bálinté) fogadtatott el, melynek alapján minden pár személy fizetett 1886-ig 40 kr és 22.. kgm rozst, az özvegynő ennek felét. Ezen felül minden cat. hold föld után 10 krajczárt és tandijat minden tanköteles gyermekért 72 krajczárt és 2 2. 5 kgm rozst. Gondnokok : A főgondnoki teendőket ugy látszik, hogy a XVII-ik században a helység hadnagya végezte; legalább ezt lehet következtetni Nagy János hadnagy Rápóti M. meghívásából. Egyház-fiák voltak. 1670. Markó Máté és Kis János. A XVIII-ik században a bodrog-kereszturi gyűlés után 1754-ben már egy önálló főgondnok áll a lelkész oldala mellett, név szerént: Aranyos Gergely 1754 —1780, utódai lettek : Gulyás György 1780 —1786, Reszegi István 1786—1790, Oláh Mihály 1790—1795, Aranyos György 1795, Oláh Mihály 1799, Aranyos Ferencz 1802, Varga István 1803--1808, Oláh Péter 1808—1809, Reszegi János 1808—1812, (tehát két évig két kurátor vólt), Egri János 1812-1818, Adorján János 1815, H. Pethe István 1819, Sz. Balog István 1821, G. Balog Miklós 1824 — 1827, G. Kenyeres János 1828, Róka m. András 1831 —1836, H. Pethe András 1837 —1839, H. Pethe Gábor 1840—1848, Kató Sándor') 1844—1846, Bagdi Benedek 1847, Kis József 1849 - 1850. H. Pethe Gábor 1851-1860, Bagdi Jakab 1851 — 1853, Sári András 1854—1858, Dohos András 1859, Sári András 1860, (20 forint fizetéssel), Oláh Károly 1861 — 1863, Tőkés András, D. Tóth Péter 1861, Sári András, PappFerencz 1862 — 1866, Gombás Miklós 1864—865, Kató Balázs 1866—1876, Egri Bálint, Tótfalusi Ferencz J) A dőli; betűkkel szedett nevek személyesitői algondnokok valának.
