Sőrés János: Szent-Mihály község története (Debrecen, 1887)

B) Rektorok és praeeeptorok nevei

188 év május 6-án. Itteni 4 és '/., évig tartó hivataloskodása után hozatott Szent-Mihályra. Felszenteltetett 1860. október 6-ik napján. B) Rektorok és praeceptorok nevei. Fel sem lehet tenni, hogy egy Báthori, ki mint alapító ismeretes előttünk, a lelkész mellé egy tanitót — kit a kántori teendők is szükségessé tettek a róm. kath. istenitisztelet vezetésére — ne állított vólna be. Kik váltak tanítók a XVI-dik században? nem tudhatjuk. A XVII. századból is — fájdalom — csak Rápóti vólt az, ki itt léte alatt (1669—1671.) naplójába a mellette szolgált rektorok és praeceptorok neveit következőleg jegyezte be: „Oskola mesterim Keresztúri Pál, elszökött. Dobszai István, Tótfalusi Mihály, elküldöttük. Böszörményi János, elszökött. Zaha György tólcsvai, ez böcsült ember vólt, igen szépen éneklő. P. Szepsi Sámuel elszökött." Debreczeni István 1714. Sallai Mihály 1735—737. Jenei Ferenez 1738—740. Zilai György 1741—743. Vasvári István 1744—745. Kocsi János 1746—748. Ladányi János 1749—751. Horvát György 1752-753. Hegyi István 1754-756. Munkácsi János 1757- 759, azután itt leányok tanítója lett s később lelkész T.-Kelecsényben. Keszi Hajdú András 1760 — 761. T.-Lökre hivatott tanítónak, onnan visszahivatott jegyzőnek. Molnár Mátyás 1762—764, eltávozott a tiszáninneni kerületbe. Szentpéteri Mihály debreczeni fi 1765—766, ezután Konyáron leánytanitó lett. Szekszárdi István 1767 — 769, leánytanitó és káplán lc't Madarason. Márkusfalvi József, Felső-Bányára való 1770 — 771. Bacsó Bálint debreczeni fi 1772—774, külföldre ment, onnan hazajővén Er-Tarcsán lelkész lett, meghalt Gálos-Petriben 1781-ben.Szabó Benedek csegei születésű 1775, miután hivatalát 3 év alatt dicsérettel bevégezte — elbúcsúzott és külföldi akadémiákra ment és rédei lelkész lett. Kazinczi János balkányi születésű t 1778—780, e három év bevégzése után Zürichbe ment ismereteit öregbíteni, hazatérvén, Felső-Gelléreu lelkész lett. Szilád!