Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

— 90 hatósága nem birt neki parancsolni, ugy hogy „az nemes országhoz" folyamodik oltalomért a nyíregyházai hajdúk ellen. ítíio A Kállay család dolgában 1610-ben történik vizsgálat és tanuhallgatás, melyet Erdődy György szolgabíró és Petneházy György esküdt vezetnek a palatínus rendeletéből, azzal vádoltatott „Kállay Péter uram", hogy a piaczon „Allalit" kiáltatott volna, s az német katonákat, ha mikor az vetésében meghfogatta volna, ugy saczczoltatta volna, mint az teöreököt."') — Ezután nemsokára megkapják a Kállayak a kallói birtokot. Nyíregyháza annyira megmaradt élvezett szabadalmában Báthory Gábor erdélyi fejedelem pártfogása alatt, hogy az ugyanezen évből vezetett „conscriptio portarum"-ban már fel sem említtetik, a „processus Turcis subjectarum" rovat alatt pedig csakis Dada, Eszlár, Dob, Ptrügy foglaltatnak. Báthory Gábornak fennebb emiitett szabadalomlevelét 11. Mátyás az 1613-ik év apr. 10-ről Pozsonyból keltezve erősiti meg, melyben Nyíregyházát és Nyírbátort régi szabadságába (in antiquo libertate) visszahelyezi, s minden dézma és harminczad fizetés alól felmenti, igy a megyével semmi contributiot nem praestal, hanem egyedül Ecsedhez tartozik szolgálni,

2) ugyanezt későbben Bethlen Gábor is megerősíti. 1914 Az 1614-ik évben Bogdány János és Fekete János vallattatván a simái puszta felől, a következő Nyíregyházai jobbágyok hallgattatnak ki hit alatt: Lengyel Péter, Kozma Péter, Kozák János, Kozma István, Nagy Miklós „császár eő felségbe jobbagíai" és •) Szabolcsmegye levéltára. F. 28. 2) Szabolcsmegye levéltára, X- Folio 82,