Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - II. FEJEZET

— 394 — Márczius ] 3-án a megmozdult torony-gömb megerősítése elhatároztatik, azonban már midőn minden előkészületet megtettek a gömb levételére, a vihar éjjel azt levetette s mind a gömbben, mind a tetőben tetemes kárt okozott, azonban a csekély számú híveket e baleset el nem csüggesztette, hanem siettek a vihar által okozott károkat helyre hozni és a parochia és iskolaház megrongált tetejét is kijavíttatni. Márczius 17-én jelentetik be s vétetik hálás tudomásul Montai István ács mesternek azon buzgó áldozatkészsége, mely szerint egy 45 váltó forintba került aranyozott ezüst poharat, mely mai napig is használtatik, ajándékozott az IJr asztalára, „akinek is" -—mond szórói-szóra a jegyzőkönyv, -— „ezen nemes tettét s ily meglehetős summ ácskának, mint fiatal gazda, egyszerre való kiadását, amidőn sok külső javakkal birók eg}' fillérkét is Isten dicsőségére nehezen és sokszori zörgetések után is dérrel-durral adnak ki, az ecclézsia elöljárói gondolóra és szívökre vették s ennek következésében az eddig volt, de már igen régi és használatra már alig alkalmatos papirnyi vékonyságú, mintegy 6 latot nyomó kisded ezüst poharat neki általadták, azon tekintetből és hálából, hegy templomunk s parochiánk körül, mint ács meiszter eddig is munkáját s fáradságát nem sajnálotta, sőt költségeinknek szembetűnő megkimélésével cselekedte, amely poharat az ötvös az ezüst értékéhez képest tőle 15 váltó forintokért bevett. Ugyanakkor nemes Koczogh János a toronytető kijavításának költségét 45 forintot megajánlotta, „Valóban," — mond a jegyzőkönyv — „az ilyen buzgó tagjai szegény ecclesiánknak, megérdemlik, hogy a maradék előtt is tiszteletben és örök emlékezetben legye-