Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - I. FEJEZET.A reformatio kezdetétől 1753-ig.

— 371 — A 3-ik az igazságszolgáltatást határozza meg a prédikátorok és világiak között. 4-to Minden falukban birók legyenek és egyházfiak esküttek, mely egyházfiaknak mind prédikátor fizetésére és egyéb egyházi dolgokra gondjuk legyen 12 frt birság alatt, melyet vice ispán uram megvehessen, toties quoties a földes ura birót nem adna a ki szerin volna. Ennek a birsága vice ispán uramé légyen. Minden falu határába akasztófát és nyársat tizenötöd nap alatt 12 frt birság alatt tsináljanak és a falukban kalodákat. 5-to. Mivel az orosz báty kök némi nemű embereket, kiket a miniszterek meg nem esketnének valamely bűnök miatt, ő hozzájuk mennek s megesketik. Azért aféle batykók-ra ki mehessen a vice ispán és kergethesse, és dijján váltózhassék ki a vice ispántól. Hanem csak maga vallású embereket eskessen meg. A vice ispán pedig a czircálást az urak jószágán kezdje." sat. Ezen végzés kiadatott debreczeni Dormány István azon korbeli esperesnek Czeglédi István vármegyei nótárius által 1636-ban i) Ezután egészen 1649-ig nincs dátumunk, a folytonosan fenálló, sőt derék és hatalmas védurai alatt tetemesen gyarapodó egyházról. Most nevezett évben a nagynevű Lorántffy Zsuzánna adománylevelileg járul a nyiregyházai prédikátor fizetéséhez. Az érdekes adománylevél a következő: „Zsuzsánna Lorántffy celsissimi qnond. principis Georgii Rákóczy, Principis transsylvaniae partium regni hungariae et seculor. comitis ac relicta et universis et singulis generoso ') Lásd a Tiszteletes szabolcsi traktus matriculáját kezdve 1597-től 10-ik 11-ik lap. 24*