Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)
III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - II. FEJEZET
120 bágy kérdések eligazítása íoly, nevezetesen Rákóczy Ferencz Nyakas Péternek Mihók Péter és Katona Mik1667 lós jobbágyait visszabocsátja '). ugyanezen évben Szalai Boldizsár szolgabíró mellette levő Szabó Péter jur. assessorral Nyíregyházára jönnek, „ n o 111 i n e f ilialis hajdú városba," Tek. ngos Gróf Eszterházi Mária néh. Homonnay Drugeth Györgyné instant iájára, hogy Szonics Sándor és Szonics Jakab nevű szökött jobbágyokat Rákóczy Ferencz fejedelem keze alól visszaköveteljék.'-) Majd ugyanitt Nagy Tamás, Török András. Szilá1668 gyi János, Tar István idevaló lakosok kihallgattatnak arra nézve, hogy Balicz István mikor ment el lakni Nyíregyházáról 3) s a tanuk vallomásából világosságra jővén, hogy Baliczot az idézés Nyíregyházán nem érte. ez absolváltatik. Minden jelek oda mutatnak, hogy ezen században Nyíregyháza ez időtájban volt legerősebb s ekkor ragaszkodott leginkább hajduvárosi szabadalmaihoz, s mint Rákóczy Ferencz birtoka bizonyosan érintve is volt azon mozgalmaktól, melyek abban az időben védurát és társait foglalkoztatták. Tudvalevő dolog, hog)- Beszterczén nádori szék tartatott 1667-ben, hova a megyei követek nem mindnyájan mentek el, mivel a gyűlölt Rothal is részt vett a tanácskozásban, de alkalmat adott ez összejövetel arra legalább, hogy a nézetek a helyzet felett tisztuljanak s érlelődjenek, s különösen a magán értekezletek voltak azok, hol a jövő tervei megállapittattak. Abban történt- itt a többségnek megállapodása, hog)' a magyar Ö Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 86. act. 20. 2) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 86. act. 49. 3) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 86. act. 49.
