Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)
terelnökséghez és azután áttétetett a vizsgálóbíróhoz, de mai nap sem tudom, honnan került ide. Az elnök: Fel fog olvastatni. Simon Viktor jegyző (olvassa a szolgabírónak a Braun Lipót vádlott által héberül irt és küldött levél elkobzására vonatkozó átiratát és a lefordított levelet.) (Szünet után.) Elnök felolvassa Schwarcz Salamou erkölcsi bizonyítványát Tisza-Eszlár község elöljáróságától, raelyszerint ellene panasz nem tétetett, vagyona csekély ingóság; felolvassa erkölcsi bizonyítványát Tisza-Ujlakról, melyszerint a 70-es években 4—5 évig itt lakott, kis füszerkereskedéssel birt, ezen idő alatt jámbor erkölcsű, kifogástalan egyénnek ismertetett és ellene panasz nem tétetett; Bene községből, melyszerint ott született, ott neveltetett 1871-ig, s ezen idő alattt kifogástalan magaviseletet tanúsított, panasz ellene nem tétetett, vagyoni állapota semmi, s szüleitől mitsem örökölt; — Váriból, hol 1877—78-ban metsző volt, feltűnően elszigetelt életet élt, erkölcsi magaviselete nem igazolható, hitsorsosaitól vett tudomás szerint orthodox természete miatt nem tűrhető, hivatalos eljárásában pedáns, azonkívül anyagi károk észleltetvén, a hitközség kebeléből elbocsáttatott. Vagyoua ingóság, s miutegy 250 frt. értékű s csaknem a fényűzésig diszes bútorból állott. Heuman: Amennnyiben ezen utóbbi községi bizonyítvány, másoktól nyert informáczión alapszik, s errre fektetve állíttatott ki, talán czélszerü lenne megengedni, hogy Schwarcz Salamon nyilatkozzék a tekintetben, vájjon ő az ort'uodoxia miatt volt-e kénytelen Várit elhagyni. Az elnök: A bizonyítványra lehet megjegyzést tenni. Schvarcz Salamon: Az a megjegyzésem, hogy nem voltam kénytelen odahagyni, s nem is hagytam volna oda soha, ha nem akadt volna jobb helység. Tisza-Lökön lakik 120 ember, mig Váriban 25 szegény, mondhatni koldus izraelita ember volt, ez volt oka, hogy elmentem onnan. Funták: Hány izraelita volt Váriban? Schvarcz. 25 szegény ember, de 30 ra alig megy. Elnök: Buxbaum Ábrahámnak cselédkönyve ki van állítva Galicziában, a novi-zadeczkini kerületben, 1882-ből. Ez egészen üres. Heuman : Minek van minősítve ? Elnök: Született 1856-ban, vallása izraelita, azután következik: nagyság, arcz, szemek, szemöld, orr, száj, haj, fogak; nincs semmi egyéb irva. Heuman : Felvilágosítani kellene a kérdést, hogyan történt, hogy cselédkönyvvel utazik ? Elnök: Ha maga tanitó, hogyan vehetett cselédkönyvet? Buxbaum : Azért, mert nem lehetett másformán könyvet kapni, a cselédkönyvet leghamarább kapni. Heuman: Passus helyett vette ki ? Buxbaum: Vettem, mikor elmentem vándorolni valamely tanítói vagy kántori helyet kesesni. Friedman: A tanitó-minősitési oklevéllel kellett volna magát igazolni. Elnök : Braun Leopold erkölcsi bizonyítványa. Téglás községe részéről bizonyittatik, hogy Braun ott lakása alatt magát szelíden és illedelmesen viselte, semminemű vagyona nincs. Vári község elöljárósága azt mondja, Fogy néhány heti ott lakása alatt erkölcsi magaviselete ellen semmi mondani valója nincs, még úgyszólván az elöljárósággal is csak távol ismerettségbeu állott, vagyona nagyon kevés volt. Scharf József erkölcsi bizonylata Scharf József eszlári illetőségű egyén ellen panasz nem merült fel. Taub Emánuel erkölcsi bizonylata Tisza-Eszlár községétől : Itt lakása idejében panasz ellene nem emeltetett. Polgár községből községünkhöz tartozása csak elfogatása alkalmával jutott tudomásunkra, mely mintegy 30 napra tehető és igy erkölcsi állapotáról véleményt sem mondhatunk. Juager Adol erkölcsi bizonylata: T.-Eszlár községből igazoltatik, hogy Junger Adolf annyiban kifogásolható, hogy hitelezői kijátszása végett vagyonát közjegyzői okirattal feleségére ruházta. (Jungerhez): Felesegére van átirva minden vagyona ? Junger: Igenis. Elnök: Braun Ábramára vonatkozólag Tisza-Eszlár község elüljárói bizonyítják, hogy panasz ellene nem merült fel. Weiszsteiu Lázárra nézve Tisza-Eszlár község bizonyítja, hogy birói zártörés és sikkasztás miatt büntetve volt; ez különben általa is beismert dolog. Lusztig Sámuelre nézve Tisza-Eszlár községe bizonyítja, hogy ellene panasz nem merült fel. Elnök olvassa Klein Ignáczra vonatkozólag Tisza-Eszlár község; Vogel Amseire nézve Fejéregyháza; Csepkauics Jura és Matej Iguáczra nézve Szeklencze k. bizonyítványát, melyek szerint a nevezett vádlottak erkölcsi viselete ellen illető községük részéről panasz nincs, továbbá Smilovics Jaukelre nézve mármarosmegyei Vájnák község hasonló bizonyitványát. Junger Adolf: Instálom, nagyságos elnök ur, én az által, hogy nőmre átírattam vagyonomat, senkinek semmi kárt nem tettem, mert akinek adósa voltam, kifizettem. Elnök: Jól van. Heuman: Groszra nézve ninc3 községi bizonyítvány ? Elnök: Nincs. Elnök : (Szeyfferthez). A mennyiben a felolvastatni reodelt iratok elolvasása megtörtént, Scharf Móricz megesketésére vonatkozólag kérek inditváuyt. Friedman: Engedelmet kérek, mielőtt ő nagysága nyilatkoznék, ón egy előzetes indítványt bátorkodom tenni, és ez az, hogy a tanu jelen legyen akkor, amidőn a felett foly a vita, vájjon megeskettessék-e vagy nem, mert az rendesen szokás. Elnök: Talán a szünetet tartsuk meg most és azután térjünk át e tárgjra. Szeyffert: Ezt részemről is czélszerünek találom. Az eluök: E szerint a tárgyalást 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Folytattatik a tárgyalás Scharf Móricz (bejön). Méltóztassék indítványt tenni Scharf Móricz megesketése iránt. Szeyffert: Tekintetes törtvényszék! Scharf Móricznál az életkor nincs teljes biztosságai megállapítva, de bizonyos, hogy ő életének 16 évét még nem érte el, sőt Buchta Amália tanu vallomása szerint, a mai napon életének 15-ik évébe sem lépett, s ekkép életkora a 14-ik évre vehető fel. Ezen oknál fogva én a polg. törvényk. rendtartásnak a bűnvádi eljárásban is irányadó 191. szakaszára való figyelemmel, Scharf Móricznak esküre, bocátását nem indítványozhatom. Azonban még más oknál fogva sem indítványozhatom Scharf Móricz megesketését, minthogy ő itt a tek. törvényszék szine előtt nemcsak meggyalázta atyját, hanem vallását is megtagadta s az imádság jelvénvényéből csufott űzött, lóinstrángnak mondván azt, ekkép a vallási s erkölcsi érzék hiányának kétségtelen jeleit adta. Mindezekhez járul még az, hogy Scharf Móricznak a tárgyalás alatt TiszaEszláron foganatosított szemle alkalmával tett vallomása lényeges körülményekre nézve, teljesen eltér az e teremben tett vallomásától; nevezetesen eltér vallomása az állítólagos gyilkosság elkövetésének körülményeire nézve. Méltóztassék tehát tekintetes kir. törvényszék Scharf Móricz tanúnak megesketését mellőzni. Friedman: Tekintetes törvényszék! Midőn Matej Ignácz megesketését elrendelni méltóztatott, azon Matej megesketését, kire nézve őt kifogástalan, teljes hitelt érdemlő tanu és egy birói okirat bebizonyította azt, hogy itt legalább egy körülményre nézve; arra t. i., hogy itt és itt, igy és igy vallott, hogy tehát hazudik, ezeu körülmény kötelességemmé teszi azt, hogy ne mérlegeljem Scharf Móricz vallomását azon szempontból, hogy érdemében valószínűtlen, és hogy ellenmondásokban van-e, vagy