Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

előadja, hogy ő maga fát soha sem terheltetett, hogy ha Szeklencz<'n lett volna az a fa, miről Matej beszél, akkor azt ott lehetetett volna felterhelni, különben üres fát szállított volna Váriba. — Tagadja, hogy mikor azt a három táblát szállították, s azokból lehetett volna egy táblát csinálni, mert a szállítmányt Szolnokon Freund Salamon ép oly állapotban vette át, ahogy ő a szálliióknak személyesen által adta. Friedman felszótitásra jelenti, hogy azon szállítólevelet, mely erre vonatkozik és melyen a küldött fának méretei is meg vannak, kész a törvényszék rendelkezésére bocsátani. Az ezután bevezetett tanu Moskovics Mózes, másként Kucsmás Moskó szeklenczei fakereskedő kijelenti, hogy ő Hilmannak a fausztatáshoz embereket szerezni nem szokott, Matej és Csepkanics tőle pénzt soha sem kértek és vele sem arról, sem egyébről nem beszéltek. Matej az elnök felkérdezésére előadja, hogy Moskovics őt akkor, a midőn pénze után járt, megállította és azt mondta neki, hogy menjen a bíróhoz, mert a biró hivatja. Moskovics azt feleli, hogy o Matejjel két éve nem beszélt és ezt neki szemébe is mondja oroszul. A tanúhoz sem a közvádló, sem a védők nem kivánnak kérdést intézni, minélfogva elnök a kihallgatást berekeszti. Szeyffert indítványozza, hogy a kihallgatott tanuk mind megeskettessenek, miután az ellen törvényes akadály nem forog fenn, csak Matej megesketése tartassék függőben. Heuman. Moskovics vallomását oly lényegtelennek tartja, hogy megesketése szükségtelen. Elnök. A törvényszék határozni fog a tanuk megesketése iránt, a tárgyalás pedig szerdán reggel 9 órakor folytattatik. (Szünet után). Elnök. A kihallgatott tanuk megesketése törvényes akadály fenn nem forogván, az utolsó tanúnak kivetelével, kinek vallomása egészen lényegtelen, a többinek megesketése elliatároztatik. Továbbá inditványoztatott a védelem részéről, hogy a holnapi szemléhez Scharf József is kivitessék. Amennyiben erre nézve hasonlóképen törvényes akadály nincs, ezen kérelemnek elég tétetik és az ügyészség felkéretik, hogy Scharf Józsefnek a kiszállítása iránt gondoskodjék. Továbbá bejelentetett a törvényszékhez az, hogy Koczok László, a holnapi szemléhez kirendelt mérnök, hivatalos elfoglaltsága miatt ki nem jöhet. Ennek következtében a kir. törvényszék ujabban határozott e tárgyban és szakértő-mérnökül Horváth Gyula városi mérnököt rendelte ki. Az ülés 3 órakor véget ért. Juliushó 17. (Helyi szemle az eszlári zsinagóga pitvarában). Elnök: Miután a törvényszék teljes és megalakult, a működés megkezdődik. Szeyffert: Kérem Scharf Móriczhoz azon kérdést intézn', hogy a kulcslyukon minő helyzetben nézett be ? Elnök (Móriczhoz): Hogyan néztél be az ajtón, térdelve vagy ülve ? Móricz (a kulcslyukhoz hajolva): Akkor nem kellett igy lehajolni, most le van szállva az ajtó. Friedman: Talán te nőttél? Móricz: Nőttem, de akkor magasabb volt, azóta leszállott. Friedman : Hát ez a pádimentom is leszállott ? (Elnökhöz). Kérem a belső berendezés hason lóságát Móricz által konstatáltatni. Móricz: Elismeri a kályhacső hiányát, meg a mostan ott levő asztal rövidebb voltát leszámítva, körülbelül olyau volt a pitvar berendezése, mint jelenleg. Friedman: Méltóztassék megkérdezni, hogy hol feküdt Eszter ? Elnök: Karczold meg a földön, hogy hol feküdt? Mó ricz: (Egy vonalat huz esernyőjével a földön az asztal előtt). Igy feküdt. Elnök: Már most mondd meg, hogy kiket láttál, hol állottak? Móricz: Schwarcz a fejénél guggolt. Friedman: Melyik oldalon guggolt? Móricz: (Mutatja). Lehetett igy, lehetett ugy. Friedman: Nem hogy lehetettt, hanem hogy láttad ? Móricz (gondolkozva): Ezen az oldalon lehetett, mert a jobb kezével volt elfoglalva, (az ablak felől levő jobb oldalra mutat). Friedman: Tovább, a fejét nem tartotta valaki? Móricz: De tartotta a koldus zsidó. Eluök : Hát a koldus zsidó milyeu helyzetben volt? Móricz: Az is guggolt. Friedman. A lábaknál pedig ki volt ? Scharf Móricz. A tarcali és a téglási metsző. Szeyffert, Ki fogta a kezét? Scharf Móricz. Nem emlékszem már egészen tisztán; lehet, hogy megmondtam a jegyzőkönyvben. Szeiffert. De arra csak kell emlékezni, hogy mi történt a kezével? Scharf Móricz. A kezét is fogták. Szeiffert. Kicsoda? Scharf Móricz. Egyik fogta a kezét, a másik a lábát, hogy ki fogta a kezét, ki a lábát, arra nem emlékszem. Friedman. Nem mozgatta kezét ? Scharf Móricz. Nem, mert le volt nyomva. Szeyffert. Hogy fogták, hadd lássam. Scharf József. Ez mégis bolondság, hogy ilyeneket tesznek itten. Az elnök. Hallgasson! Scharf József: De ... Az elnök. Ha nem állja meg a szót magában, akkor inkább menjen ki. Ezután elnök behozat egy pokróczot, mely összehajtva körülbelül 140 —150 czentiméter hosszaságban a földre helyeztetik. Az elnök. Móricz! Huzd a pokróczot azon helyre, a hol gondolod, hogy a lány feküdt. Scharf Móricz a pokróczott az ajtó és asztal között az asztal lábáig húzta. Friedman. Mutasd meg, hogy aki a lábánál volt, hogy állott, vagy hogyan guggolt? Scharf Móricz. Egyik az egyik oldalon, a másik kettő meg azon az oldalon volt. Friedman. A pokrócz felső végénél? Itt pedig volt Schwartz és a koldus zsidó? Scharf Móricz. Igen. Friedman. Hát azt meg tudnád-e mondani, hogy a másik kettő közül, melyik volt jobbra, melyik balra ? Scharf Móricz. Azt nem tudom megmondani, arra nem emlékszem. Heuman. Hát azt nem tudod, hogy melyik fogta a kezét, melyik a lábát ? Scharf Móricz. Nem. Az elnök. Csakhogy ketten állottak a lábánál, egyik jobbra, másik baloldalon, itt pedig (a pokrócz felső végére mutat) Schwarcz és a koldus zsidó. Szeyffert. A koldus zsidó pedig tartotta a fejét. Scharf Móricz. Lenyomta, hogy ne mozoghasson. Szeyffert. De azt szeretném tudni hol fogta, a homlokán, vagy hol? Scharf Móricz. A homlokán. Szeyffert. És a szája be volt már akkor kötve ? Scharf Móricz. Nem volt bekötve, hanem be volt dugva a kendővel, hogy ne kiabálhasson. Szeyffert. Hát a fazék hol állott ? Friedmann. (Elővesz egy fazekat és Móricz elé teszi.) Scharf Móricz. Itt állott a fazék a fejénél és akkor feltartották a hullát, ugy tartották alá a tányért. Az elnök. Tehát felemelték a fejénél fogva és ugy tartották alá a tányért? Scharf Móricz. A koldus zsidó felfogta a fejét és alátartották a tányért, hogy folyjon a vér. Heuman. Ki tette alá a tányért ? Schwarcz Móricz. Schwarcz. Szeyffert. Hol volt a vágás ? Scharf Móricz (Mutatja a gégéjén.) Az elnök. A vért Schwarcz öntötte az edénybe? Scharf Móricz. Igen. Az elnök. Hova tette a kiüresedett tányért ? Scharf Móriccz. A mikor tele volt, hamarosan kiöntötte. Az elnök. A tányérok előre el voltak itt keszitve. Scharf Móricz. Igen. Friedman: Mikor a templomból kijött az a 4 ember és körülállták, hol álltak erre vagy arra? Scharf Móricz: Itt álltak. Friedman: Ez ajtó felé háttal állt-e valaki ? Scharf Móricz : Állt. . Szeyffert: Ki volt, hisz ismeri? Scharf Móricz: Ismerem, de nem emlékszem. Szeyffert: A ruha hol volt? Scharf Móricz: Az asztalon. Friedman: Melyik részen, itt a szélen, vagy a középen? Scharf Móricz: Ezen a szélen (az ajtó felé álló szélére mutat). Szeyffert: Mi maradt a leány testén? Scharf Móricz: Ing. Szeyffert: Milyen volt? Scharf Móricz: Fehér. Szeffert: Milyen hosszú? Scharf Móricz: Idáig ért (térdén alul mutat). Elnök: Ki öltöztette fel? Scharf Móricz: Schwarcz a téglási és a tarczali metsző és a koldus zsidó. Friedman. Hol álltak, mikor öltöztették? Scharf Móricz. Itt álltak (mutatja) az asztal széle felé. Friedman. Hogyan öltöztették a hullát? Scharf Móricz. Felállították. Friedman. Hogyan emelték fel? Scharf Móricz. Igy felemelték. (Megfogja Szeyffertnek a karját.) Szeyffert. Talpára állították ? Schwarcz Móricz. Igen. Az elnök. Háttal volt az ajtóhoz vagy szemben? Scharf Móricz. Szemben. Az elnök. Hát hogyan fordították ? Scliarf Móricz. Hasra fordították. Az elnök. Hogyan ? Scharf Móricz. Mikor elvágták a nyakát, hasra fordították, hogy folyjon a vér. Szeyffert. Tehát mikor félemelték igy állt? (szembe az ajtóval állva.) Scharf Móricz. Igen. Szeyffert. Hát egészen a talpán állt ? Scharf Móricz. Igen. Szeyffert. Ki fogta, ki emelte ? Scharf Móricz. Nem emlékszem. Szeyffert. Egy ember vagy kettő ? Scharf Móricz. Egy. Szeyffert. Hogyan? Mutassa itt rajtam. Scharf Móricz. Hát hogy el ne essen, igy fogta a karját. (Mutatja Szeyffertten.) Szeyffert. És azután ? Szeyffertten.) Scharf: És azután ? Scharf Móricz. A harmadik adta a ruhát, a negyedik felöltöztette.