Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

rí Buxbaum: A templomban, ahol 40-en is voltunk ? A templom nem volt bezárva, mikor imádkoztunk, hogyan ismer­hetsz onnan engem? Akkor mindnyájan elmentünk haza, mikor vége volt az isteni tiszteletnek. Scharf Móricz: Én nem láttam ott 40 zsidót, ott nem volt 40 zsidó. Buxbaum: Hiszen mindig ki- és bejártak! Dehát hogyan lehet az, hogy nem kiabáltál, mikor láttad a gyilkosságot ? Scharf Móricz: Nem volt kinek kiabálni. Elnök: A fiu azt mondja, hogy látta; de, hogy vele ma­gával mi történt, az nem tartozik ide. Szeyffert (Móriczhoz): Mondja meg, hogy szombati napon rendesen jött-e valaki, aki a házi dolgokat végzi? Ki volt az? Scharf Móricz: Bátori Gáborné. Szeyffert: Azon a napon tavaly, midőn a hu'svét előtti szombat volt, volt-e ott Bátoriné ? Scharf Móricz: Nem. Szeyffert: Hogyan tudja, hogy nem volt ott ? Scharf M.: Tudom, mert otthon voltam. Szeyffert: Határozottan tudja, hogy nem volt ott ? Scharf M.: Igenis tudom. Szeyffert: Miben állott Bátorinénak * a dolga szombaton ? Schart M.: Bátorinénak az volt a dolga, hogy pénteken gyertyát teszünk az asztalra, onnan szombaton leveszi és felteszi a szekrényre. Szeyffert; Mindig csak ez asszony járt ott? Scharf M.: Az asszony is, meg a leánya is. Szeyffert: Megeshetik, hogy akkor szombaton is volt ott. Scharf M.: Nem volt. Szeyffert: Azok a szomszédban laktak. Miért nem ment maga utánuk, ha szükségük volt rájuk ? Scharf Mór: Azért nem mentem, mert nem küldtek. Szeyffert: Nagyságos Elnök ur méltóztatott figyelmeztetni e tanút arra, hogy tehet vallomást atyja ellen is, ha akar. Elnök: (Scharf Móriczhoz fordult) Nem tartozol, nem kö­telességed atyád és mostoha anyád ellen vallani; de ha akarsz, szabaságodban áll ellenük is vallani. Scharf Móritz: Amit tudok, azt megmondom. Elnök: De önkéut akarsz-e szólni, ha nem kérdeznek? Scharf Móricz: Szólok ! Eötvös Károly: Szembe mondja atyjának! Szeyffert: Néhány kérdést kívánok intézni a tanúhoz. Friedmann Bernát: A keresztkérdésekre csak az esetben méltóztassék áttérni, ha azok befejezhetők és azért arra kérem a közvádló urat, hogy csak azon esetben bocsátkozzék keresztkér­désekbe, ha azok egy folytában megtörténhetnek. Ha méltóztat­nak kívánni nem bánom, ha 8 óráig is itt maradunk. Elnök: Amennyiben a tárgyalásra kitűzött idő vége felé közeledik, nem akarom a keresztkérdéseket megkezdeni, csak a szembesítést akartam eszközölni. Székely Miksa: Scharf Józszseffel vagyok bátor szembesítést kérni. Szeyffert: Én kívánatosnak tartanám, hogy a keresztkérdése ­ket most ne kezdenők meg: hogy azokat azután egyfolytában le­hessen elvégezni. Friedmann Bernát: A keresztkérdéseket ne kezdjük meg, nehogy felmerüljön azon gyanú, hogy a további kérdésekre nézve informálták ; hanem meg legyen győződve mindenki, hogy kérdéseinkre készületlenül felel. Elnök; E szerint a tárgyalást mai napra befejezem és annak folytatását holnap délelőtt 9 órára tűzöm ki. Junius 20. Kornis Ferencz elnök néhány perczczel 9 óra után nyitja meg a törvényszéki ülést. A vádlottak padján Schwarcz Salamon, Buxbaum, Scharf József, Wollner Herman, Taub Emánuel, Junger Adolf álltak. Elnök: A tegnapi napon megszakított végtárgyalás foly­tattatni fog. Ugyancsak a tegnapi napon Eötvös védő ur kérdést tett az iránt, hogy a végtárgyalásra való idézés Scharf Móricznak mikor, ki által kézhesittetett és azt ki vette át ? Felmutattatott a kézbesítési iv, mely szerint az idézést májushó 29-én Scharf Móricz saját kezűleg vette át. Vezessék be Solymossi Jánosnét. (Megtörténik). Egy be­advány nyújtatott be hozzám, mely Solymosi Jánosné keze ke­resztvonásával ellátva és két tanú által előtemezve van. E be­adványhoz meghatalmazás van csatolva, Szalay Károly ügyvéd részére. A kérvényben kéri Solymosiné, hogy ő, mint panaszos magát itt a tárgyalásnál a nevezett ügyvéd által, képviseltet­hesse. Kérdem az ügyész urat, van-e ellene észrevétele? Szeyffert főügyészi helyettes: A kérelem ellen nincs kifo­gásom. Tegnap is kijelentettem már, hogy Solymosinét nemcsak tanukép, hanem érdekelt félnek is tekintem ; nincs tehát az ellen kifogásom, hogy a tárgyalás folyama alatt képviseltesse magát. Elnök (A szavazóbírákkal halkan folytatott rövid tanács­kozás után): Ezennel kijelentem a törvény azon határozatát, hogy Szalay Károly ügyvéd urnák, mint Solymosi Jánosné meg­hatalmazottjának a tárgyalásnál hely adatik. (Szalay Károly he­lyet foglal a szakértők asztalánál). Következik Scharf József kihallgatása. Az általános kér­désekre előadja: született Hajdu-Nánáson, 43 éves, izraelita, 3 gyermek atyja, foglalkozására nézve suszter és egyházfi Tisza­Eszláron, csekély vagyonú, irni olvasni tud, büntetve nem volt. Négy évig volt Eszláron alkalmazva, mig el nem fogták. Elnök: Megértette a felhozott vádat? Vádlott: Igen. Elnök: És mit felel a vádra? Vádlott: Azt felelem, hogy nem igaz semmi. Elnök: Ismerte Solymosy Esztert ? Vádlott: Nem ismertem. Lehet, hogy láttam, de nem is­mertem. Elnök: De vannak bizonyságok, melyek a mellett szólnak, hogy igen is ismerte. Vádlott. Lehet. Elnök: Mondja meg azt, hogy Móricz fiát mindig atyai bánásmódban részesítette ? Vádlott: Igen mindig. Elnök : És ő. Vádlott: O mint gyermek . . . Elnök: Jól viselte magát. Vádlott: Jól viselte magát mindig. Elnök: Mondja meg azt, hogy a mult évi zsidó húsvét előtt szombat napon a délelőttet miként töltötte. Vádlott: Csak az imaházban voltunk 8 órától egész 10— 11 óráig, azután én magam kezemmel zártam be a templom-aj­tót. Ekkor feleségestől 3 gyermekestől asztalhoz ültünk, nem történt semmmi sem, amit itt beszélnek, az nem igaz, semmi a világon, egy szó sem igaz belőle. Elnök: Mondja el tovább, hogyan töltötte a napot ? Vádlott: Lefeküdtem, hevertem, "aludtam estig, akkor el­mentem a korcsmároshoz Süssmanhoz, ki Móricz keresztapja. Ott voltak ezek a vidéki emberek (a többi vádlottra mutat), mert Süssman egyúttal kurátor. Onnan együtt mentünk a templomba este felé, félóráig tartott. Azután elmentek Lichtman Móriczhoz vacsorára, én pedig vissza bementem a házamba. Elnök: Este felé volt-e valahol ? Vádlott: Este felé voltam Lichtmannál. Elnök; Kivel volt ott? Vádlott: Móricz fiammal együtt. Elnök : Meddig voltak ? Vádlott; Nem sokáig, egy negyed, vagy fél óra formán. Elnök: Este még volt-e valaki a templomban, később az imádság után is? | Vádlott: Voltak igenis. Elnök; Kik voltak? Vádlott; Lichtman, Groszberg, Süssman, Brémer, Einhorn József. Elnök; Mi czélból voltak ezek ott ? Vádlott: Nekik volt valami izé; mindegyik, hogy is nevez­zem, korcsmárosok, Süssman és Einhorn árendások ott, és volt köztük valami kis perlekedés, egyik olcsóbban mérte a pálinkát, mint a másik, és megválasztották Lichtmant mint íőkurátort és Brémert és Groszberget, hogy ők (pár pillanatig vár) én nem tudok ugy beszélni, mint Móricz fiam, mert őtet tanítot­ták. Mondom, azt akarták, hogy egyezzenek ki, ne bántsák egy­mást, mert mindegyik fizet árendát, és ha egyik olcsóbban méri, nem mennek a másikhoz. Ugy egy óra hozszat voltak, amig egy 2 krajczáros gyertya elég. Elnök: Mikor mentek be ? Vádlott: Ugy 8 órakor. sr.. aáá Nyíregyháza, nyomatott Piriuger és Jóba köny nyom dójában. ^ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom