Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Tauu : Igenis. Elnök : Sokáig hallgatta ? Tanu: Nem sokáig, az igaz, csak egy darabig. Elnök : Hát mit hallott a fiútól beszélni? Tanu: Csak azt beszélte, hogy elvitték a templomba, templomban megölték a leányt. Elnök : Hát ki vitte el a leányt ? Tanu : A zsidók. Elnök : Hát azt hallotta maga, hogy a zsidók elvitték a templomba a leányt és ott megölték ? Tanu : Igenis. Elnök: Folytatta a fiu a beszédet még akkor is, mikor maga elszaladt ? Tanu : Nem tudom; nem mentem vissza, féltem, hogy meg­ver a csendbiztos. ,,, Elnök : De mikor Recsky ur kiment, beszélt még a fiu ? Tanu : Nem tudom, hogy beszélt-e a csendbiztos kijött, mi elszaladtunk. Elnök : Hányan nézték ott az ablakon ? Tanu : Négyen. Elnök : A kert felőli ablakon ? Tanu : Igen. Elnök : Kik voltak azok ? Tanu : A kocsis. Elnök : Hogy hivják ? Tanu : Kálmán. Elnök : Miféle Kálmán ? Tanu: Nem tudom, hogy hijják máskép. Elnök : Hát a másik ki volt ? Tanu : A kertész. Elnök : Hogy hivják ? Tanu : Mozga kertész, Péter Mozga. Elnök: És még ki ? Tanu: A szolgáló. Elnök : Hogy hivták ? Tanu: Leskó Mari. Elnök : Mindoégyen ott hallgatták az ablakon ? Tanu: Igen. Heumann ügyvéd : Hátha maga kocsis volt, maga hozta a fiút Eszlárról ? Tanu; Más. Heumann : Volt más kocsis is ? Tanu: Volt, három kocsisok voltunk. Heumann : Másnap a csendbiztos Nyíregyházára ment, maga is elment vele ? r . Tanu : Nem, pandúrok mentek. Székely ügyvéd : Ki mondta azt, hogy üsd pofon ? Tanu : A csendbiztos. Székely: Melyik ? Tanu : Recsky. Székely: Kinek ? Tanu : A pandúrnak. Székely: Pofon ütötte ? Látta ezt maga ? Tanu: Nem. Székely: Melyik szobában voltak ? Tanu: A kis szobában ; irnak benne. Elnök: Hát miért nem ütötte Bakó, mikor rendelte a csendbiztos. f \ v Tanu: Nem tudom, nagyságos ur. Elnök: Hát mikor maga az ablakhoz ment, mire lett figyelmessé ? miért ment az ablakhoz ? Tanu: Hát csak az kérem alásson, hogy mit fog mon­dani a zsidó fiu, hogy nem fog-e tagadni. Elnök : Milyen időben vol), ez,? Tanu: Volt 9 vagy 10 órá. Elnök: Hát mit kerestek magok a kertben? Tanu: Semmitse, csak mentünk be megnézni. Elnök (Recskyhez): Kérem Recsky ur 1 tessék nyilatkozni a tanu beszédére. Recsky: Ez a kocsis nem is nálam szolgált, hanem az anyó­somnak volt cselédje. Soha bent nem járt a házban, hanem akkor oda jöttek hallgatózni, de nincs oly hang, melyet ki le­hetett volna hallani onnan, bent pedig nem volt és oda nem láthatott be, mert a jalou-k le voltak eresztve. Tehát hamis tanu, biztosan meg van vesztegetve. De a mit beszélt, hogy nagy lárma volt, az igaz ; kimentem, körülnéztem, hogy szétkergessem őket. De ö nem is láthatott, nem is hallhatott semmit. Szeyffert: Milyen magas az ablaka a földtől ? Recsky: Körülbelül ilyen (mutatja). Fejér Barna pótbiró : Bent gyertya égett ? Recsky : Igen. Elnök: Függöny volt az ablakon ? Recsky : Azt nem tudom; de jalou biztosan volt. Elnök: Péczely ur ! Ön hallja ezen embernek a vallomá­sát. 0 egy idegen urat emlit. (Zdanekhez.) Látta-e maga ezen idegen urat ? Zdanek : Igenis, láttam. Elnök: Ezen ur volt az ? Zdanek (megnézi Péczelit): Nem ez. Elnök : Milyen volt az az ur ? Zdanek : Egy magas ur volt. Elnök ; Nem tudja szőke vagy barna, öreg vagy fiatal volt az az ur ? :. m t Zdanek : Nem néztem meg jól, mert nem lehetett jól látni az ablakon, csak azt láttam, hogy asztalnál irt. Szeyffert: Nem látta, mikor megérkeztek kocsin ? Zdanek: Nem láttam,„mert nem voltam ott. Elnök (Péczelyhez): Ön jelen volt, midőn Móricz kihall­gattatott; igaz-e hogy Recsky felhívta a pandúrt. Péczely: Nemcsak hogy igaz, de egy szó sem igaz abból, a mit e tanu itt elmondott. Friedmann; Egy kérdést kivánok tanu feleletei folytán Recsky úrhoz intézni. Mi indította önt arra, hogy kiment nézni, ki van az ablak alatt, midőn saját maga hozott be tanukat, hogy azok hallgassák a vallomást? Recsky; Kertemben nagy lármát hallottam, és azért tudo­mást kellett szereznem arról, hogy ki van ablakom alatt ? Friedmann: De kegyed annyira nem tartotta titkosnak azt, a mit Móricz vall, hogy a szabályok ós szokások ellenére behívott több tanút, a dohányost és a kertészt. Mi indította tehát arra, hogy kiment megnézni, ki volt az ablak alatt ? Recsky: Aki hallani akar valamit, az jöjjön be. Ott künn nagy robaj történt. Azt néztem mog, ki az. De mire kimentem, elszaladtak. Elnök (Zdanekhez): Recsky azt állítja, hogy az ön előadása nem igaz. Tanu: Én láttam és hallottam, amit mondtam, arra meg­esküszöm. (Mozgás a közönség körében). Bevezettetik Leskó Mária tauu. Elnök: Neve? Tanu: Leskó Mária. Recsky: Bocsánatot kérek, nálam e leány mint Borát Mária állott szolgálatba. Elnök (tanúhoz): Mi a neve tehát ? Tanu: Leskó Mária. Elnök". Miért hivták önt Borát Máriának, midőn Recsky urnái szolgált? fi, ). Tanu: Elfeledték a könyvembe beirni a nevemet. Elnök: Honnan vette a Borát Mária nevet ? Tanu: Engem Leskó Máriának hivnak. Elnök: Felszólítja tanút az igaz vallomásra. Hogyan jutott maga Nyíregyházára? Tanu: A zsidók hoztak ide. Elnök: Honnan ? Tanu : Tokajból. Elnök: Mit csinált ott? Tanu: Szolgáltam és ott mindenkinek megmondtam, hogy Recsky ur a kis fiút kínozta.? 4 . Elnök: Megálljon csak: ott még nem vagyunk. Hol szolgált? : ix- "If < 'V Tanu: Hajdú urnái. Elnök : Ki mondta, hogy jöjjön ide Nyíregyházára? Tanu: Azt mondták, hogy jöjjek; egy zsidóasszony mondta. Elnök: Kiknek a társaságában jött ide ? Tanu: Azt nem tudom, hogy hivják őket? Elnök: Jelentenem kell, hogy Tokajból hozzám azon hiva­talos értesítés érkezett, midőn a járásbíróságát megkerestem e tanu berendelése végett, hogy maga két zsidónak a társaságá­ban már elutazott Nyíregyházára. n Tanu: Igen már tegnap ide érkeztem. Elnök: Azt is jelentette nekem a városi kapitány, hogy maga a szolgálatból megszökött. Tanu: Én nem szöktem meg; de behozott két zsidó. Elnök: De gazdájának nem is mondta, hogy bejön? Tanu: Nem mondtam meg, hogy bejövök. Csak ugy hoz­tak, mondták, hogy jöjjek és a vonatra felültettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom