Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

a rából, és ott egy kicsit szomorú lett volna, vagy rít is, azt mondja, hogy a gazdasszonya kijött utáua és kiállott, hiszen még háromszor is haza jöhet a faluból. Elnök: Milyen állapotban volt akkor Hatalovszky? Mert az is állíttatik, hogy kocsmában történt a beszéd, Hatalovszky igen részeg lett volna. TanuNem volt részeg; mert ugy jött be nálunk, hogy strázsa. Elnök: Melyik itatásról emlékezett meg Hatalovszky? Tanu: Az esteli itatásról. Elnök: Hogy akkor látta volna ő Esztert ? Tanu: Ugy nyilatkoztatta. Még én ezt mondtam neki: tévédéi talán András, az reggeli itatás volt. Éu nem tévedek, mert bizonyosan tudom, mondja. Az nem lehet, mert ugy hallottam többektől, a gazdasszouyától is, hogy reggel küldte el, délelőtt früstök után. Éu nem tévedek, délután, mondta. Hátha déli itatás volt? Nem, mondja esteli itatás. Ekkor azt mondtam az én akkori szolgálómnak német nyelven: mit mondasz, mit értesz te ebből ?! Elnök: Szolgálójának, Varga Katinak? Tanu: Igen! Azt mondtam ezután Hataloszkynak : én a te szavadat nem értem ; mert igy a mint te mondod, hamarább elmentek keresni a leányt, mintsem hogy küldték. Mert az én lányom, amint jött estefelé, Hurinéval találkozott. Azt mondta Hurinénak, Julcsa néui hova megy. Megyek keresni, elküldtem azt a rosz leányt festékért, nem győzöm várni, megyek keresni. Lányom erre azt mondta, bizony megérdemelné, hogy megverné Julcsa néni: mert ilyen szorgos időben miért marad el. Nem verem én. Azért mondtam Hatalovszkinak: ha te most azt mondod, hogy esteli itatáskor is láttad, Huriné meg azt moudta: hogy délelőtt küldte el. Elnök: Látta maga Hurinét akkor? Tanu: Nem éu. Ismerem; de leányom találkozott véle. Elnök : Melyik leánya ? Tanu: Lóri. Hát azt mondta, ha te ma azt mondod, hogy esteli itatáskor is láttad a leányt, ezt én nem tudom elhinni. Azt mondja erre, hiszen mit gondol maga, én nem olyan későn itatok mint magoknál, hogy nap leszállása után, én jókorább itatok, még a nap fent van. Erre Hatalovszky kiment egy másik fiúval, ki strázsa. Elnök: Ki volt az? Tanu: Egy tót fiu,de nem tud magyarul, lakott Láncziéknál. Hát mondom neki: Nem látta-e, én ennek a Hatalovszkynak a szaván nem tudok elmenni. Éu nem tudom, mondja, mert szántani voltam. Elnök: Álljon félre ! Szüszmann Lóri! (Bevezettetik). Maga hol született? Süssmann Lóri: Tisza-Eszláron. Elnök: Hány éves? Tanu : 18 multam. Elnök: Mint tanu van beidézve a kir. törvényszék elé. Figyelmeztetem, hogy a tiszta igazságot kell mondania, hogy lelkismeretes hitet tehessen. Emlékszik-e a mult esztendő húsvétot megelőző szombati napra, ki volt akkor magoknál ? Tanu; A tarczali metsző! Elnök: A tarczali metsző? Tanu: Igen. Elnök: Ismerte azt maga előbb? Tanu: Nem ismertem, csak akkor láttam. Elnök: Hát, hogy jutott ő magukhoz ? Tanu: Azzal jutott, hogy jöttek a templomból, metszőt kerestek, jöttek nálunk; mert az édesapám kurátor volt, hát akkor nálunk volt szombaton; pénteken délután jött. Elnök: Tehát édes atyja kurátor volt és minthogy a metszőhely megüresedett, jött a tarczali metsző, hogy azon helyet elkapja és atyjánál, mint egyházgoudnoknál tért be és pénteken érkezett. Tanu: Igen. Elnök: Meddig időzött ott? Szombaton ott volt-e? Tanu: Szombaton igen. Elnök: Hát vasárnap? Tanu: Vasárnap nem, korán elment reggel. Elnök: Korán reggel elment? Tanu: Igen. Elnök: A szombatot mikép töltötte a metsző? Tanu: Azzal töltötte, hogy felkelt és imádkozott, mig a templomba uem kellett meuni. Ázutáu elmentek a templomba és 11 óra tájban jöttek vissza. Elnök: Kik ? Tanu: Apám és ő. Elnök: Mikor mentek el? Tanu: 8—8'/a órakor. Elnök: És visszajöttek? Tanu; 11 óra tájban. Elnök: És akkor mit csináltak? Tanu: Pálinkáztak és früstököltek, aztán mindjárt mentek ebédelni. Elnök: És délután otthon maradt. Tanu: Még az istenitiszletre nem kellett menni. Elnök: Mikor volt az? Tauu : Este felé. Eluök: Azután elment még valahová ? Tanu: Arra uem emlékszem, mert nem voltam oda benn; csak este jöttem meg, sétálni voltam. Elnök: (Sziszmannéhoz) Emlékezik, hogy még elmentek volna valahová ? Sziszmauné: A mint jöttem elmentek, és csak az isteni tiszteletről érkeztek haza. Elnök : Milyen időben ? Tanu: Este gyertya gyújtás után lehetett, 8 vagy 9 óra, nem tudom, Heuman(Sü8smannhoz) : Találkozott-e maga az nap Huri Andrásáéval ? Tanu: Igen. Elnök: Mikor? Tanu: Este felé. Elnök: Körülbelül hány óra lehetett ? Tanu: Az óráknál nem tudom magamat tájékozni, mert nem figyelmeztem, de azonnal nemsokára estve lett. Elnök : Hol találkozott vele ? Tann: Tul a tul gáton, az O-falu felé. Elnök: Huriné mi járatban volt ? Jött, vagy ment ? Tanu : Jött a faluból és én mentem ki Újfaluba. Elnök: Mondja meg már most, hogy folyt e valami beszélgetés köztük ? Tanu: Folyt, mert kérdeztem, hogy hová mén Julcsa néni ? Megyek, azt mondja, beküldtem a cselédemet testekért, még uem jött vissza, nem tudom, hol van oly soká, megyek keresni. Elnök : Hát ez már este felé volt ? Tanu: Este felé. Elnök : Egyebet nem szólott Huriné ? Tanu: Egyebet nem szólott. Elnök: Ezt ő maga is mondja, hogy 4—5 óra is lehetett, amikor ő ment. Heuman ügyvéd : Laura ! Felelt maga valamit Hurinénak ? Süssmann L.: Azzal feleltem, mert moudta, hogy soká oda van, megérdemelné azért, hogy oly soká oda vau, sok helyen meg is vernék. Elnök: És Huriné mit mondott ? Süssman L. : Azt mondta nem veri, verje meg az Isten. Elnök: Szólítja Sissman Szálit. Jelentik, hogy beteg Sissman megjegyzi, ho^y talán holnap már jöhet. Csevecs Mihály szolgál Lichtman Jakabnál, és tavaly Grosberg Leónál, emlékszik hogy tavaly tavaszszal Eszlárról Weiszstein Jakabot gyermekeivel, Szüssman Jakakot szintén beteg gyermekeivel, továbbá Grosberg Leót és egy idegen zsidót kocsin Nyíregyházára hozott; beszélgetésökből azonban, mert zsidóul beszéltek, nem értett semmit s az idegen zsidót nem ismeri. Braun Leopolddal szembesitettvén, kijelenti, hogy beuue azon idegent nem ismeri fel. Elnök : Melyik napon volt az ? Tanu: Egy vasárnapi uapon volt hajnalban. Elnök: Constatálja, hogy ezen tanu vallomása ellentétben van Cs. Nagy Jánosné vallomásával, ki azt állítja hogy vasárnap is látta Braunt. Bevezetik Huri András tanút. Született T.-Eszláron, 47 éves, feleséges és egy gyermeke van, gazda Lichtman Jakabnál, hol már 11 esztendeje szolgál. Elnök kérdésére előadja, hogy Solymosi Eszter a mult esztendőben nálunk szolgált, jó viseletűnek mondja. A felesége beszélte neki, hogy midőn szombaton alkonyatkor haza ment a tanyáról, hogy Esztert 10 — 11 óra tájban a boltba küldte és nem jött vissza, mire a tanu az felelte, hogy talán beteg lett és valahol lefeküdt, de majd csak haza jön. Továbbá arra a kérdésre, hogy erős munkára alkalmas volt-e? azt felelte, hogy csak ennivalók hordására és csirkék és más egyébre gondot viselni, és marhát megitatni használták. "Ä szerkesztésért felelős: Jóba Elek. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.