Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

órakor jönnek ki, igy tehát az ebéd 11 érára vagy még korábban esnék. Heumann; Sokáig tartott az ebéd ? Etzenberg Rózsi: Nem sokáig valami fertály óráig. Einök : Akkor magok készen voltak egy negyed 12 órakor. Rosenberg Róza: Készen voltunk mindjárt. Mindjárt ebédután vittük a bort Lichtmannhoz, akkor harangoztak. Heumann: 12 óra előtt ebédeltek? Rosenberg Róza: Előbb ebédeltünk. Elnök: És ebéd végeztétől mennyi idő telt el, amig látta Esztert ? Rosenberg Rózi: Solymosi Esztert csak egy órakor láttam. (Mozgás és derültség a közönség körében.) Elnök: Akkor ebéd utántól kezdve eltelt másfél óra. Rosenberg Róza: Azt nem tudom bizonyosan. Eötvös: Midőn megebédeltek elvitték a bort. Akkor volt déli harang szó, és akkor találkoztak a boltba menő Eszterrel. Heumann; (Rozihoz) Tudja-e hány perez vau egy órában ? Rosenberg Róza: Hogy ne! ötven. (Nagy derültség a közönség körében). Azt már nem tudom kiszámítani! Székely: A pálinkázásnál ki szolgált ? Rosenberg Róza: Én vittem be. Székely: Más nem volt ott? Rosenberg Rózi: Zsófi is ott volt, ott állt a spór mellett. Solymosi Zsófi: Már hogy álltam volna a spór mellett. Hát nem a nagy házban voltam? Rosenberg Róza: Nem a nagy házban ebédeltünk, azt akkor takarítottuk húsvétra, hiszen te takarítottad. Solymosi Zsófi : Az nem igaz. Elnök Rozihoz : Azt állítja, hogy midőn atyja haza ment és több zsidó is vele jött pálinkázni; Zsófi is ben volt a szobában. Rózi: Csak ben volt, nem szolgált. Nem nagy szolgálat kellett ahoz. Székely (Zsófihoz): Nem volt kiváncsi ezen idegen zsidókat látni ? Solymosi Zsófi : Nem voltam én kiváncsi. Nem volt semmi gondom rájuk, nem is voltam akkor ott. Szeyffert : Maga látta Solymosi Esztert. Emlékszik-e rá. hogy mit vitt ? Rozenberg Rózi: Láttam, hogy vitt valamit, Zsófi mondta hogy festék volt? Szeyffert; Miben vitte a festéket ? Bozenberg Rózi : Nem néztem én azt. Bevezettetik Sissmann Jakab. Az általános kérdésekre előadja, hogy születt Patakon 42 éves, van gyermeke, korcsmáros, és algondnok az egyháznál, van egy kevés vagyona, háza és ingósága. Elnök : Mult esztendő ápril 1-ső napjain a húsvét előtti szombaton voltak-e maguknál idegen metszők ? Tanu ? Yoltak. Elnök: Hány ? Tanu: Három idegen és egy a régi. Elnök: Az idegenek mikép voltak elszállásolva, gondoskodott-e róluk az egyház, község, vagy pedig mentek, ahova nekik tetszett ? Tanu: Én nem jártam utána, hogy hová mentek, csakhogy egy, vagy kettő bejött akkor nálam, az pénteken volt. De nekem egy nagy beteg gyermekem volt, aki meg is halt, nem is ügyeltem rá, hová mentek, csak egy, a tarczali maradt nálam szombatra. Elnök: Pénteken nem volt senki sem ? Tanu: A téglási volt nálam estefelé. Elnök: Szállva? Tanu: Szállva nem, csak Buxbaum. Elnök: Buxbaum mikor jött magához ? Tanu: Péntek este felé. Elnök: Ismerte maga őt ? Tanu: Nem. Elnök: Hát hogyan jött oda ? Tanu; Hallotta, hogy kurátor vagyok, hát eljött. Elnök: Braun mért jött el magától ? Tanu: A tarczalinak is azt feleltem, hogy nekem nagy beteg gyermekem van, nem tudom elfogadni, beszélni sem tudok valakivel, engedelmet kértem, hogy én nem tudom elfogadni. A téglási, aki előbb volt ott, elment, azután jött Buxbaum és mégis csak ott maradt, mondtam, hogy az egyiket mégis csak elfogadom. Elnök: De mikor a vizsgálóbiró kikérdezte, elfogadta mintha Buxbaum magánál szállva lett volna? Tanu: Kérem alásan, én akkor mindjárt akartam bebizonyitani, hogy csak felejtségből nem tudtam mindjárt kimondani az egészet azért is, mert halálán volt a gyermekem és majd hogy helyén nem volt az eszem. Mindjárt, amint kiszabadultam oda mentem és jelentettem magamat, hogy még valamit akarok vallani és nem eresztett be tek. Bary ur. Elnök: Solymosi Esztert egyátalán nem ismerte ? Tanu: Nem. Elnök: A vizsgálóbiró künn lévén egy alkalommal Eszláron, Scharfnét a kisbíró őrizetére bizta. Maga ugyanakkor este elment oda többedmagával. A templom-kulcsért, ki ment be akkor ? Tanu: Ugy emlékszem Grosz Mártonnak a fia. Elnök; Mit akartak maguk akkor ? Tanu: Imádkozni. Elnök: De mindössze csak ketten-hárman voltak? Tanu: Kevesen vagyunk, nem biztos, hogy mindig összegyűlünk. Elnök: De többnek kell lenni ? Tanu: Hát széjjel mentünk, azután visszamentünk haza. Elnök: Mert az is állíttatik, hogy ugyanazon éjjel lábnyomok fedeztettek fel a templom kertben, melyek bizonyos később feltalált gödörhöz vezettek. Tanu: Nemcsak, hogy éjszaka nem jártam valahol, de még nappal sem mentem sehová; gyermekem mellett voltam, hogy olyan nagy beteg volt. Elnök: Menjünk át arra, hogy a szombatra, mely húsvét előtt volt, és melyen a metszőválasztás történt, kivel ment a templomba ? Tanu: Hogy kivel mentem ? Elnök; Igen. Tanu: Buxbaummal. Elnök: És kivel jött haza? Tanu: a többiekkel, aki szokott az Újfaluból jönni, mint mindig: Einborn Ábrahám, Einborn József, Grossberg Leon. Elnök: Buxbaum hivatkozik arra, hogy a templomból magával jölt volna haza, de ezt az ő állítását az előbb egyátalában nem igazolta, mert mikor előbb kihallgatták, Buxbaumot épeu nem emiitette, hogy közöttük lett volna. Tanu: Azt lehet bizonyítani más által is. mert nemcsak mag8m jöttem haza, voltak ott többen is, akik látták, hogy jött-e velem vagy nem. Elnök: De megismerte a vizsgáló biró ur előtt azt, hogy csakugyan nem ugy történt, amint először állította, mert Bux baum vele jött. Tanu: Igen, azt most is mondom. Elnök: Az előtt pedig nem emiitetette, Buxbaum a maga térsaságábau lett volna. Tanu: Azt nem is kérdezték akkor legelsőben, hogy ő jött-e velem haza a templomból. Elnök: De kérdeztetett, hogy kivel jött haza a templomból és azok közt a kiket elmondott nem emiitette Buxbaumot. Tanu: A többivel mentem és vele is azt be tudom bizonyítani. Elnök: Braun Ábrahámra emlékszik-e? Tanu: Arra nem emlékszem, mert az|a beteg gyermekem volt nem is néztem a templomban, hogy kíván ott ki nincs. Elnök: Tehát Braun Ábrahám maga emiitette, hogy Buxbaumnál ment Újfaluba? Braun Ábrahám; Igen Szüssmann,

Rosenberg és Buxbaum jöttek utánam. Elnök : Utánna és nem magával együtt ? Tanu:Nem Elnök : Ugyanazon a szombaton, mikor metsző választás volt-e maga a templomban ? Tanu: Igenis! Elnök: Kiknek társaságában volt? Tanu: Ott voltak Lichtman Jakab ur, Groszberg Leou, Einhorn József, Romer Jakab és én. Elnök : És mi volt akkor czéljuk a templomban menetelnél ? Tanu: Valami visszásság volt, valami regále miatt. Nem tudtunk magunk közt kiegyenlitőzni. Felkéltem Lichtman Jakab urat, mert ez a fő közöttünk mégis, hogy igazítást tegyen. Mert olyan szokás van nálunk, hogy mindjárt perre nem szoktunk menni, ha össze tudunk férni, ugy teszünk. Akkor is ugy tettünk. Nyíregyháza, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.