Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

64 felszólítja, a kik mindnyájan ugy nyilatkoznak, hogy nincs semmi előadni valójuk.) A vád- és védelem ekképen teljesen előterjesztve lévén, a tárgyalást ezennel befejezettnek nyilvánítom. — Ezzel előáll a kir. törvényszéknek azon feladata, hogy Ítéletet mondjon, a mennyiben azonban annak meghozatala ugy az ügy nagy halmazánál, mint bizonyítékok sokfélesége és különbségénél fogva, hosszabb időt kell, hogy igénybe vegyen, ugyancsak az eljárási szabályok 114. §-ára való hivatkozással, az Ítéletnek kihirdetésére a pénteki nap d. e. 11-ik óráját tűzöm ki, és a mai nappal a tárgyalást berekesztem. Ezzel az ülés d. e. V2I2 órakor véget ért. X. A bíróság tagjai néhány perczczel 11 óra után lépnek a zsúfolásig megtelt terembe. Az elnök felállva, a következő Ítéletet hirdette ki : 0 felsége a király nevében ! A nyíregyházai királyi büntetőtörvényszék gyilkosság s abbani részesség büntette, illetőleg bűnpártolás vétségével vádolt Schwarcz Salamon és társai elleni bűnügyben a folyó évi június hó 19-én megkezdett és folyó évi julius hó 31-én befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás alapján a vádhatóságot képviselt királyi főügyészségnek és magáuvádlónak, valamint a vádlottak részéről előterjesztett védelemnek meghallgatása után, az alul irt helyen és időben tartott tanácsülésben következőleg Ítélt: 1. Schwarcz Salamon, 28 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyontalan, tisza-eszlári sakter, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban ; 2. Buxbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallású, nős gyermekes, vagyontalan, ibrányi tanitó, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1892. május 25-től vizsgálati fogságban; 3. Braun Lipót, 28 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyontalan, udvari-i sakter, irni, olvasni tud, büntetve nein volt. 1883. évi junius 5-től vizsgálati fogságban ; 4. Wollner Hermanu, 37 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, irni, olvasni nem tud, büntetve nem volt. 1882. évi november 23-tól vizsgálati fogságban; a büntetőtörvénykönyv 278. §-ában meghatározott s ugyanezen szakasz szerint büntetendő gyilkosság bűntettének, továbbá 5. Seharf József, 41 éves, izr. vallású, nős, gyermekes ; kevés vagyonnal bir, tisza-eszlári egyházfi, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1882. évi máj. 22-től vizsgálati fogságban ; 6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tisza-eszlári birtokos, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1882. május 22-től vizsgálati fogságban ; 7. Braun más néven Brenner Ábrahám, 38 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, csekély vagyonnal bir, tisza-eszlári napszámos, irni, olvasni nem tud, büntetve nem volt. 1882. május 22-től vizsgálati fogságban; 8. Lusztig Sámuel, 41 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tisza-eszlári kereskedő, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1882. évi máj, 24-től vizsgálati fogságban ; 9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tisza-eszlári bérlő, irni, olvasni tud, büntetve volt birói zártörés és sikkasztás miatt. 1882. évi május 24-től vizsgálati fogságban; 10. Taub Emánuel, 29 éves, izr. vallású, nős, gyermekes, polgári metsző, csekély vagyonnal bir, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban a büntetőtörvénykönyv 278. §. 2. pontjában meghatározott és a 266. §§-ok szerint büntetendő gyilkosság büntettébeni részesség, végre 11. Vogel Amsel, 51 éves, izr. vallású uős, gyermekes, vagyonnal nem bir, tutajos sáfár, irni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabad lábon levő fehéregyházi lakos ; 12. Smilovics Jankel, 44 éves, izraelita vallású, nős, gyermekes, vagyontalan, vajnagi napszámos, irni, olvasni tud, büntetve nem volt. 1882. évi julius 10-től vizsgálati fogságban ; 13. Herskó Dávid, 48 éves, izr. vallású, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tutajos, irni, olvasni nem tud, szabad lábon levő szeklenczei lakos; 14. Grosz Márton, 45 éves, izr. vallású, nős, gyermekes, vagyonnal bir, bérlő, irni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabad lábon levő tisza-eszlári lakos; 15. Klein Ignácz, 32 éves, izr. vallású, nős, gyermektelen, vagyontalan, napszámos, irni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő tisza-eszlári lakos a btvkönyv 374. §-ában meghatározott s a 376. szerint büntetendő bűnpártolás vétségének vádja alól felmentetnek, a letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik, a felmerült eljárási költségek, az állam által viseltetnek. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Hury Andrásné szül. Olajos Julianna, tisza-eszlári ujfalusi lakos, 1882. évi ápril 1-én jlélelőtt, három nappal az izraelita húsvét (Passah) ünnepek előtt cselédjét, a 14 éves Solymosi Esztert elküldötte a község másik részét képező Ó-Faluba, Kohlmayer József boltjába festékért és koromért, a lakóház pitvarának a közelgő húsvéti ünnepek alkalmából leendő kifestésére, Solymosi Eszter miután még Lánczy Gáborné szü). Kasala Teréz és Csordás Gáborné, szül. Szakolczay Zsuzsanna szomszédoktól is megbízást kapott ugyanazon kereskedésben egyes bolti czikkek bevásárlására, d. e. 10 V« óra tájban hazulról elment, amint azt Hrabár Gyula is bizonyítja. Délelőtt 11 óra tájban megérkezett az Ó-Faluba, hol a bolt felé haladtában találkozott nővérével Zsófival, aki éppen akkor gazdájával, Rosenberg Hermannal, bort vitt Taub Emánuel lakására s akinek kérdésére akkor csak annyit mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez útjában még Jakab János, Szabó Juliánná és Tanyi Gábor kihallgatott tanukkal. Yolt is Kohlmayer József kereskedésében, s ott vörös és kék festéket vásárolván, néhány pereznyi időzés után távozott. Útközben Rosenberg Herman lakása előtt haladván el, a ház kapujában nővérével, Zsófival megint találkozott, beszédbe ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy sietnie kell, mert otthon várni fogják a íestékkel, nővérétől elvált, és sebes léptekkel folytatta útját Tótfalu felé, amely irányban testvére Zsófi egész az Ó-Faju végén levő malmon tul követte tekintetével, ameddig Rosenberg Herman magasan fekvő háza kapujából ellátni, Ugyanezen malom mellett elhaladni látta öreg Tauyi Gábor, majd Hajdú József, kissé tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi József, mig végre Tapasztó Miklós azt is látta, midőn a leány a zsidó templom előtti téren elvonuló töltésen visszafelé áthaladt, és midőn állítása szerint az I idő déli 12 órához már elközelgett. Solymosi Eszter délután 2 ; óráig haza nem térvén, Hury Audrás aunak felkeresésére indult az Ó-Faluba. Itt Solymosi Zsófitól azon értesítést nyervén, hogy Eszter eljött a boltból, és még déli 12 óra előtt hazafelé indult, azon gondolatban, hogy talán már otthon fogja őt találni, viszszatért lakására, de Esztert sem odahaza, sem anyjánál, özv. Solymosi Jánosnénál fel nem találta. Özv. Solymosi Jánosné Hury Andrásné utján hirt vévén leánya eltűnéséről, szintién leánya keresésére indult, de bár az egész falut bejárta, a leány nyomára nem akadt. Leányának eredménytelen keresése után estefelé özv. Solymosi Gáborné társaságában sirva térvén haza, inidőu útközben a zsidótemplom mellett haladt el, Seharf József zsidó egyházfi ós aunak neje Müller Léni, a templom melletti lakásukról kijöttek eléje az útra és biztatták, ne busuljon, meg fog kerülni a leánya, felemlítvén, hogy Nánáson is történt hasonló eset, ott is elveszett egy gyermek, akkor is a zsidókat , gyanúsították, s a gyermeket később a réten megtalálták. Özv. Solymosi Jánosné, Seharf József és neje ezen nyilatkozatának kezdetben mi jelentőséget, sem látszott tulajdonítani. Midőn azonban a következő napon valaki azon gyauut keltette benne, hogy leányát a zsidók emésztették el s minthogy továbbá ezen hir, állítása szerint, ápril 3-án már az egész falut bejárta, ápril 4-ikén elment Vencsellőre a járási szolgabíróhoz, a kinek lánya eltűnését bejelentvén, gyanújának kifejezése mellett kérte, hogy a zsidó templomot vizsgálja meg A szolgabiró azonban ez alkalommal a gyanút hihetetI lennek találván, Solymosi Eszternek csupán országos köröztetése iránt intézkedett. Később azonban Seharf József egyházfi négy éves fiának, Samunak többek előtt elejtett egyes mondásaival az özv. Solymosi Jánosnéban keletkezett gyanú ujabb táplálékot nyervén, május 4-én ismét fölkereste a szolgabírót, előadván, hogy a zsidók elleni gyanúját most már egyes községi lakosok tényleges tanúvallomásai is támogatják. A járási szolgabiró ennek folytán intézkedett, hogy Solymosi Eszter eltűnése tekintetében a rendőri nyomozás megindittassék. Tisza-Eszlári községének elöljárósága 1882. évi május hó 6-án a rendőri nyomozást teljesítvén, kihallgattatott több tanút, kik előadták, rait Seharf Samu gyermektől hallottak, t. i. az, hogy az eltűnt Solymosi Eszternek nyakát az ő atyja, Seharf József, s testvére Móricz segítségével egy metsző vágta el.