Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Szeyffert: Hogyan tartotta ? Tanú: Megfogta kezében. Szeyffert: Nem volt a kezébe vagy a karjára kötve ? Tanú: Nem volt, nem szokás azt karjára kötni. Szeyffert: Csak azt akarom tudni, hogyan látta akkor a kendőt nála? Tanú: Bele volt kötve a festék a kendőbe, bát csak ugy vitte a kezében, Szeyffert: Nem volt valami nagy? Tanú: Nem. Szeyffert: Maga utána nézett egy darabon, nem látott arra embereket? Tanú: Nem láttam. Szeyffert: Senkit? Tanú: Senkit. Lustig Sámuel vádlott (közbevágva): Van itt ügyvéd elég, nem szükséges, hogy az anyja ügyvéd legyen itt. (Az anyja intett Zsófinak, hogyan, mutassa a kendőt). Szeyffert: Nagyságos elnök ur! Mindenesetre kérném ezen nőknek meghagyni, hogy csendesen viseljék magukat, magam is láttam, hogy beszélnek és integetnek. Elnök (a tanukhoz): Ne beszéljenek semmit és bármily jeltől vagy integetéstől tartózkodjanak. Heumann ügyvéd (tanúhoz): Az nap délelőtt maga otthon tartózkodott? Tanú; Igen. Heumann; Tudja-e mikor jött haza gazdája ? Tanú: Igen. Heumann : Magában jött ő haza ? Tanú : Jöttek többek is? Tanú: Magába jött be a kapun,a többiek elmentek a sakternál. Heumann: Micsoda többi ment a sakternál? Tanú: Igen a többiek elmentek a sakternál, de ő maga jött az udvarra. Heumann: O magába jött haza? Tanú: Igen magába. Heumann; Reggelizett odahaza ? Tanú: Nem reggelizett, hanem mikor hazajött, bort vett és elmentünk a sakternál. Heumann: Tehát pálinkát nem ivott ? Tanú: Nem._ Heumann : 0 hozzá nem szállt senki ? Tanú : Nem. Heumann: De látta, hogy mások mentek a sakterhez ? Tanú; Jöttek zúgolódva, nem néztem, hogy kicsodák. Heumann: Mikor maga a bort vitte, a gazdája már akkor ebéd után volt? Tanú: Ebéd előtt. Heumann: Még nem ebédelt ? Tanú: Nem ebédelt. Heumann: Tehát ebéd előtt vitte a bort ? Tanú : Igen. Heumann : Határozottan emlékszik ? Tanú : Igen emlékszem. Heumann : Mikor Solymosi Eszterrel a testvérével találkozott, a gazdájának a leánya is kint volt ? Tanú : Igen kint volt. Heumann: Beszélgetett magával e tárgyban? Tanú: Velem nem beszélgetett, mert én testvéremmel beszélgettem. Heumann: Igen, de mikor már a testvére elment. Nem kérdezte magától, hogy miért olyan szomorú az Eszter? Tanú: Nem kérdezte biz az. Heumann: Mikor a sakterhez elvitte a bort, igaz, hogy mint mondja, nem látta, hogy volt-e ott vendég, de nem hallotta-e az éneklést? Tanú: Igen hallottam, hogy zúgolódtak. Elnök: Zúgtak. Tanú: Zúgtak bent a házban, de látni, nem láttam, hogy kicsodák, mert nem mentem csak a pitvar ajtóig. Heumann: Volt e arra eset, hogy ezen sakternak szombati ebédje a maga gazdájával volt eltéve és szombaton oda vitték a sakterhez. Tanú: Igen máskor emlékszem, de akkor nem. Elnök: Tehát máskor megtörtént? Tanú: Igen. Heumann: Volt rá eset, hogy maga vitte oda az ebédet? Tanú: Én nem vittem. Heumann: Az van itt mondva, hogy azon a szombaton maga vitte az ebédet ? Tanú: Én nem vittem. Heumann: Nem emlékszik rá, hogy valami zsírféle dologról volt szó ? Tanú: Nem emlékszem. Heumann: Hogy kiömlött a zsir és hogy ne szóljon ma Taubnénak ? Tanú: Nem emlékszem rá és nem is igen való. Heumann: Amikor mentek a sakterek felé. az úgynevezett rosz malom felé haladtak ugy-e ? Tanú: Igen. Heumann: Ismeri-e maga az öreg Feurman Sárát? Tanú: Ismerem. Heumann: Nem emlékszik, hogy vele visszajövet Taubéknál találkozott volna ? Tanú: Nem találkoztam. Friedmann: Egyszerre szokott ebédelni a gazdájával. Vagy később kapott ebédet. Tanú: Az volt szokásban, hogy egyszerre ettünk. Friedmann: Szeretném tudni, hogy mi volt ekkor szombaton ebédre? Tanú: Olyan szombati étel volt, gersli, paszuly szokott akkor legtöbbet lenni. Friedman: Mikor a bort vitte, akkor már ebédelt maga, vagy még csak azután ebédelt? Tanú: Azután. Friedmann: Nem emlékszik arra, hogy ebédje harangozás előtt volt-e vagy utánna ? Tanú: barangozás után. Friedman: Sokkal! Tanú: Nem emlékszem, hogy sokkal, de utána. Friedmann: Szeretném tudni,hogy gazdája, mikor a borral bement Taubékhoz, sokáig időzött-e ott vagy mindjárt viszszajött ? Tanú: Nem jött mindjárt. Akkor nem jött rögtön haza, hanem mulatott ott. Székely Miksa: Hát körülbelől fél óráig időzött ? Tanú: Időzhetett félóráig! tovább is. Székely Miksa: És csak azután ebédelt? Tanú: Igen. Székely Miksa: Nem kívánok többet kérdezni. Schwarcz Salamon: Alássan egy kérdést intéznék. Tanú: Van nekem kihez beszélni. Én nem akarok magával beszélni. Elnök: Csak feleljen. Schwarcz Salamon: Mondja meg nekem, — mert ott volt, midőn behívták beszélni — tudhatta, hogy kihívta be ? Tanú: Nem tudom, nem emlékszem. Schwarcz Salamon: Mondja meg nekem, azon esemény után 10—12 nappal, midőn elmentem imádkozni és maga megpillantott engem, hátra ment és nagyot sohajtott. Emlékszik erre — kérdezte magától Rosemberg Leni: miért sóhajtol Zsófi? maga azt mondta: ez az ember vágta el az Eszter nyakát, mondja meg nekem, honnan ismert engem, mikor soha sem látott az_ előtt, mert csak akkor látott először? Tanú: Én nem mondtam, hogy ismerem. Schwarcz Salamon: Nem mondta ? De azt mondta, hogy ez az ember vágta el az Eszter nyakát ? Tanú: Soha sem is mondtam, mert nem is mondhattam. Hallottuk mindig, hogy az izraelita sakterek metszették el; de én soha nem is tudhattam, hogy maga az. Elnök: Ismerte ez embert, hogy kicsoda ? Tanú; Ismertem azután, hogy kicsoda, előbb nem. Ezután Kohlmayer kereskedő hallgattatott ki, valja hogy 11 és 12 óra között ott Eszter megvette a festéket, melyeket külön-külön papírba csomagolt. Ezután özv. Bátori Gáborné, ifj. Bátori Gáborné, Bátori Gábor és Bátori Zsófi hallgattattak ki. A három első azt valja, bogy a kérdéses szombaton éjjel 11 óra felé világosságot láttam a templomban, illetőleg annak hátulsó részében. Ezt Scharf József is tagadja. Bátori Zsófi, ki vallomása közben rövid időre roszul lett, vallja, hogy ő azon szombaton reggel csak tüzet rakott Scharféknál, de a gyertyákat nem vette le az asztalról. Özv. Bátoriné vallomása közben elnök meginti Lusztigot hogy folytonosan nevetgél. Ezután özv. Bátori Gáborné, Bátori Gábor, Bátori Zsófi és Kohlmayer meghiteltetnek. Ezzel az ülés '/a 3 órakor végett ért.