Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

nak s mert a vád és védelem részéről is ezen körülmények bizonyítására súly nem fektettetik; a védelem részéről a második pontra nézve kiváut tanúkihallgatás hasonlóképen mellőztetik, mert azon körülmény bebizonyítása esetén is, az ügy érdemi elbírálásánál irányadóul nem tekintethetik. Kakóczy Károly hivatott tanu beidézése és kihallgatása elrendeltetik. Friedman: Nagyságos elnök ur, tekintetes törvényszék! Magán uton azon értesülést vettem, hogy mióta a tek. kir. törvényszék kint volt Eszláron helyszini szemlét tartani, azóta ottan olyan cselekmény történt volna, mely a büntető törvénykönyv szerint a hamis vádaskodás jellegét hordja magán, nevezetesen, hogy ott a templomban utólagosan, bizonyos asszonyok gödröt ástak volna és hogy bűnjelt koholjanak, az asztalt vörös eperrel bekenték, mintha vérnyomok volnának. Miután az eszlári biró minden más esetben pontosan szokott jelentést tenni és miután fontos lehet megtudni, hogy kik érdeklődnek ezen ügyben és remélni lehet, ezen esemény horderejének megbirálására itt fogjuk megnyerni a kulcsot, azou tiszteletteljes- kérdést intézem nagyságodhoz, hogy a tisza-eszlári biró ezen esetben is volt-e oly buzgó és tett e jelentést ezeu esetről, mely iránt tudtommal a csendőrség már előnyomozást is tartott, sőt egy asszonyt, akinél a levert zár is volt, le is tartóztatott. Elnök: Hacsak a jelentés a mai iktatókönyvbe nem érkezett, nincs tudomásom róla. Friedman : Kérem nagyságodat, hogyha ily jelentés beérkeznék, méltóztassék azt, ha nem is az iratokhoz csatolni, de tudomásunkra hozni. Elnök : Bizonyosan közölni fogom, mihelyt bejelentés történik ugy, mint minden más jelentést is közölni szoktam. Ülés vége fél háromkor. Julius lió 21. A bíróság tagjai 9 órakor foglalják el helyüket. Elnök : A bizonyítási eljárás folytattatni fog. Szeyffert: Vau szerencsém bejelenteni, hogy Szabolcsmegye főispánjától: Graífl ő méltóságától hivatalos átiratot kaptam, mely a tek. törvényszéket is érdekelvén, méltóztassék ezen hivatalos átiratot tudomásul vétel végett felolvastatni. Elnök: A hivatalos átirat fel fog olvastatni. Simon Viktor jegyző (olvassa). Ngos Szeyffert Ede kir. főügyészi helyettes urnák Nyíregyházán. Azon aggályok eloszlatását czélozván elérni, melyek a személyes biztonság tekintetében a Nagyságod ellen f. évi julius 19 én hivatalos működéséből kifolyólag intézett merénylet a tisza-eszlári büuügyben eljáró védőknél is ébresztett, van szerencsém értesíteni, mikép legújabban vett utasitás és felhatalmazáshoz képest azt, ki a biróságot, vádlottakat, vagy védőket megfélemlíteni tényleg megkisórlené, bárki legyen, minden kivétel nélkül, hatalommal fogom ártalmatlanná tenni. Hozzá járulok, hogy ezen intézvényemet Nagyságod belátása szerint alkalmasuak talált helyeu és időben használhassa és közölhesse. Fogadja tiszteletem kifejezését. Nyíregyházán, jul. 21-én. 1883. Graefl, főispán. Eötvös: Tek. kir. törvényszék! A védelem részéről mély sajnálkozásomat nyilvánítom, azon most már kétségtelen tény felett, hogy ezen igazságszolgáltatási aktusban, a közrendnek és csendnek, valamint a benne résztvevő hivatalos személyek függetlenségének és biztonságának érdekében, a kormány szükségesnek látta, és indittatva érezte magát, kivételes rendszabályokat alkalmazni és a tek. törvényszék elnökének hatalom körével és azon hatalom gyakorlásának módjával ekként tényleg mély megelégedetlenségét kifejezni Hogy szükség volt-e erre vagy sem, arra nézve megjegyzést tenni nem akarok, hanem ha már a megye főispánja, mint az átiratból értesülök, magasabb utasitás folytán, az e teremben a tárgyalás folytán kifejtettekhez képest, ily kivételes rendszabályok kilátásba helyezére magát indittatva érezte; azt hiszem főfeladata lenne, TiszaEszlár községben is megtenni a szükséges rendszabályokat, nehogy itt a tanuk hosszú sorban egymásután azzal lépjenek föl, hogy Őket ott agyonveréssel fenyegetik, hogy ezt az ügyet a keresztények és a zsidók élet-halál kérdésének tekintik, és hogy még a községi biró is arra tanítja a tanukat.: keresztény vagy, tehát el ne pártolj a kereszténységtől és ne légy védője a zsidóknak. Ha valahol a közigazgatás s a kormányzat indittatva érezhette magát beavatkozni, ugy e kérdésben kellett volna tenni, az eszlári községi elöljáróság és azon közigazgatási tisztviselők ellen, kik vagy kötelességüket nem teljesítették, vagy nem egészen teljesítették, s ugy látszik, még most sem teljesitik. Ezt kötelességemnek tartottam, ezen átiratra nézve megjegyezni. Elnök: Az átirat tartalma tudomásul vétetvén, az átirat a főügyészi helyettes urnák visszadatik. Eötvös: Esedezem, hogy az átirat másolata a vizsgálati iratokhoz csatoltassék, szomorú illusztrácziójául azon helyzetnek, melyben a tekintetes törvényszék van. Elnök: Amennyiben az átirat itt felolvastatott és arról a törvényszék tudomást szerzett, nem lehet az ellen kifogás, hogy a másolat az iratok mellé csatoltassék. Sipos István tanu a szokásos elnöki figyelmeztetés után előadja, hogy született Tisza-Eszláron, 25 éves, nős, gyermeke nincs, napszámos. Elnök: Megtudná-e mondani azon napot, melyen Solymosi Eszter eltűnt? Tanu: Szombaton. Elnök: Ezt a szombatot követő éjszakát maga hol töltötte ? Tanu: Akkor estendén ott voltam a feleségem mellett Groszbergnél. Eluök: És ott mit tapasztalt akkor? Tanu: Én, még ott voltam, addig semmit sem tapasztaltam, mert estenden eljöttem, mert dolgom volt, hát ki voltam állva. Elnök: És mikor jött el ? Tanu: Valami 10 óra tájban. Elnök: Mig maga ott volt, gyülekeztek-e oda többen ? Tanu: Akkor nem láttam senkit. Elnök : Hát kit látott? Tanu: Nem volt otthon csak két fehércseléd, a felesége, meg az öreg anyja, de a két férfit nem láttam, Groszberget és a fiát. Elnök: Mintegy 10 óra tájban haza ment ? Tanu: Igen. Elnök: És azt nem tudja, mi történt Groszberg házánál ? A tanu: Arról semmit sem tudok. Elnök: Jöjjön a felesége. (Bevezetik.) Sipos 1stvánné, szül. Liczák Mári, a szokásos elnöki figyelmeztetés után előadja, hogy született Tisza-Eszláron, 18 éves, férje napszámos. Elnök: A : mult esztendőben Groszberg Leónál szolgált? Tanü: Igen. Elnök : Tudja, hogy Solymosi Eszter, mely napon tűnt el? Tanu: | Húsvét nagyszombatján. Elnök : Minden eddigi tanu azt állította, hogy nem húsvét, hanem virágvasárnap nagy szombatján volt. Tanu: Igenis, akkor. Elnök : Azon este Groszbergéknél voltak-e idegenek? Tanu: Azt nem tudom, hogy volt-e vagy nem, de azt tudom, hogy voltak néhányan benn a szobában, és künn az | udvaron; künn nem voltak a kertbeD, csak az udvaron. Még bementem a szobába, és Groszberg anyja azt mondta, menjek ki, mert valami titkosat akarnak beszélni. Elnök: Kivel ? TanuJ: Szüszmau Jakabbal, azzal beszélt, hát a sifonhoz dőltem, akkor azt mondta, hogy menjek ki, mert valami titkosat akarnak beszélni és én megfogadtam és kimentem. Elnök: Csak helybeliek, eszláriak voltak ? Tanu. Ezt nem tudom megmondani, mert cseléd voltam, gondom nem volt rá. Elnök: Valami olyan idegenszerű öltözetben nem volt ? Kucsmában, hosszú kaftánban, strimpfliben ? A tanu: Nem láttam strimpfliben vagy nagy sapkában. Elnök: Sokan voltak-e együtt? A tanu: Hogy hányat láttam, azt meg nem mondhatom. Elnök: Mikor az öreg asszony akart beszélni Szüszmannal, akkor a szobában többen voltak? A tanu: Akkor voltak többen is, de én meg nem mondom, kik voltak. Elnök : Ugyanakkor volt-e kint az udvaron is? A tanu: Voltak kint, kettő vagy három, beszélgettek, de többet nem láttam, emitt a kertben. Elnök: Meddig volt fent maga? A tanu: Én mindjárt lefeküdtem. Elnök: Addig voltak már ott izraeliták, amig Sipos István ott volt? A tanu: Nem voltak. Elnök: Azután kezdtek gyülekezni? A tanu: Igen. Elnök: Amint Sipos István elment, maga mégis mennyi idő múlva feküdt le? A tanu: Azt nem tudom megmondani, mert nem néztem az órát. Elnök: Semmiféle beszélgetést nem értett? A tanu: Nem értettem, mert zsidóul nem tudok. Elnök: Arról egyáltalában nem tud, hogy eszláriakon kivül más idegenek is lettek volna ? Tanu: Semmit. Elnök: A beszélgetés csak bent a szobában folyt, vagy jártak ki és be? Tanu: Bent és a pitvarajtóban, az udvaron. Elnök: Az egyáltalán nem tudja megmondani, hogy mégis hányan voltak, tizen, húszan vagy hányan? Tanu: Azt nem tudom megmondani, Elnök; Sokan voltak-e? Tanu: Olyan nagyon sokan nem voltak. Elnök; Nem ismert fel közülök senkit ? Tanu: Nem. Elnök : De ha helybeliek voltak, csak ismerte ? Tanu: Nem nagyon ismerem én a zsidókat. Elnök : Csak Szüszmant ismerte ? Tanu: Avval beszélt az öreg asszony, csak azt láttam. Eötvös: Meddig szolgált maga még azontúl Groszbergnél ? Tanu: Nem szolgáltam, csak egy évig. Eötvös; Mikor telt le? Újévkor az idén. Eötvös: Arra nem emlékszik, hogy helybeli zsidók voltak-e, vagy idegenek? Tanu: Arra sem emlékszem.