Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Fehér Barna biró : Szembesítés előtt már elmondta-e vallomását. Karancsay: Igen. Szeyffert: Maga fogházőr volt, mikor lépett szolgálatba ? Karancsay : Mult év julius havában. Szeyffert: Meddig volt szolgálatban ? Karancsay : Ezenévfebr. 28-ánelbocsátottak. Szeyffert. Minő szolgálatot teljesített ezen idő alatt? Karancsay: Eleinte h fegyháznál voltam Munkácson, azután fegyházőr voltam íebr. 28-ig. Szeyffert: Minő szolgálatra alkalmaztatott itten ? Elnök: Akkor, mikor a szolgálatot megkezdte? Karancsay: A fegyház körül mint őr állottam. Szeyffert: Azután? Karancsay: A hova" igényelve voltam. Szeyffert: Hol alkalmaztatott őrségre ? Karancsay: E mellett a dolog mellett. Szeyffert: Beszélje el, hogy hol és kikkel járt? Karancsay: Az egész dologra ugy pontosan már nem emlékszem. Szeyffert: Cstk a helyet mondja el, a hol járt? Karancsay: Eszláron és Lökön. Szeyffert; Es mikor volt Eszláron? Karancsay: Először Eszláron voltam. Szeyffert: De mikor? Karancsay : Legelőször, ugy vélem, Dadára mentünk és onnan mentünk Eszlárra, vagy Lökre és Lökről Eszlárra. Szeyffert: Hisz tolmácsok a tutajosok voltak. Karancsay: Igen, Herskó és Vogel. Szeyffert; Mindig ugyanazt moudta mindenki előtt? Karancsay: Egyebet nem mondhattam, mint a mit most mondtam. Szeyffert: Azt kérdem, hogy mindig ugyanezt mondta ? Karancsay: Mindig azt mondtam. Szeyffert. Talán nem jól emlékszik, mert mégis van valaki, a ki előtt azt mondta, hogy tudomása van a kényszerről. Karancsay. Emlékszem már reá, mult évben mondtam, hogy rá voltam kényszerítve. Elnök. Ki által? Karancsay. Hallgat. Szeyffert. Ki előtt mondta? Karancsay. Havas kir. ügyész előtt. Szeyffert. Mit mondott Havas ? Karancsay. Azt, a mit most, szembesíteni akarta velem Vogelt. Azt is mondtam, hogy nem igaz. Szeyffert. Kinek mondta? Karancsay. Havasnak. Szeyffert. Ugy tudom, hogy csakugyan azt mondta, hogy igaz. Karancsay. Igen mondtam, mert meg voltam zavarodva, Havas azt mondta beszéljem el, mert másrészt féltettem a kenyeremet és azután előadtam azon szavakat, melyeket előterjesztettem. Szeyffert. Gondolta, hogy mit akar öntől tudni a kir. ügyész? Karancsay. Szabadon elősorolta előttem azon szavakat. Szeyffert: Ön azt mondta, hogy ezen emberek vallomástételre voltak kényszerítve, A. kir. ügyész hogy tette fel a kérdést ?! Karancsay : Azt mondta, hogy megbízható ember vagyok, ne féljek mitsem, ő fog rajtam segiteni, s ezután kezdte azon szavakat elősorolni. Szeyffert: Ez mind nem a kérdés. Éu a kérdést akarom tudni. Karancsay: Vogel meg volt-e idézve? Szeyffert: És a csendbiztos mit tett vele? Karancsay: (Hallgat). Szeyffert: Mit mondott rá? Karancsay: Nem szóltam semmit. Szeyffert: Semmit? Azt állitotttam, amit jelenleg állitok. Szeyffert: Ez ellenkezik az iratokkal. Karancsay: Elsoroltam és elvállaltam, hogy én adtam ueki a vizet. Szeyffert: Elvállalta és azután a törvényszék előtt mégis mást vallott. Először volt a törvényszék előtt, azután az ügyész és ismét a törvényszék előtt. Szeyffert: Egyébről nem volt szó ? Karancsay: Először voltam a törvényszék előtt, itt vettek fel jegyzőkönyvet, ekkor este 9 —10 óra közt felváltottak és eljött a börtönhelyiségbe Havas kir. ügyész ur és kezdett kérdőre vonni, hogy hát mi történt ott Vogel Anisellel. Akkor én mit se tudtam, akkor délelőtt a tek. kir. törvényszék előtt a szerint akartam beszélni, amint most, de a kir. ügyész kezdte felsorolni, láttam, hogy nincs menekvésem, meg voltam zavarodva, elmondtam ugy, amint kívánta. Szeyffert: A kir. ügyészszel tisztában vagyunk, erről nem beszélünk. Elnök: Nem vagyunk tisztában, mert amint a kir. ügyész előtt megtette vallomását, tett-e még további vallomást és akkor mit mondott? Karancsay: Tettem ujabb vallomást, a tek. törvényszék előtt elmondtam, hogy nincs legkisebb tudomásom arról, s visszavontam előbbi vallomásomat. Elnök: Más valaki előtt nem nyilatkozott e tárgyban ? Szeyffert: Kornis irnok és helyettes fogházfelügyeié előtt nem nyilatkozott. Karancsay: Arról mitsem, hogy beismertem volua vallomásomat. Szeyffert: A fogházfelügyelő nem tett önnek szemrehányást? Karancsay: Sőt mikor már a kir. ügyész megtámadott, hogy vonjam vissza vallomásomat, ő is megtámadott az udvar helyiségében. Szeyffert: Beismerte-e előtte szintén, hogy tudomása van -a kínzásról ? Karancsay: Jelen volt a szobában. Szeyffert: De a kir. ügyész távollétében? Karancsay: Nem tudom, hogy Korniss fogházfelügyelőnek külön mondtam volna. Szeyffert: Mikép szűnt meg fogházőri szolgálata? Karancsay? Ez évi február 29-én beteg lettem lábaimra és mellemre, jelentkeztem, tehát az orvosnál, és elbocsátott haza. Tizennégy napig feküdtem, senki sem jött hozzám, magam sem mehettem, hogy megvizsgáltassam magamat az orvossal. Egyszerre tulajdon szolgálatbeli társam azt mondja, hogy el vagyok a szolgálatból bocsátva. Szeyffert: Fegyelmi uton lett elbocsátva. Más fegyelmi büntetést ezelőtt nem kapott ? Karancsay: Igenis kaptam. Szeyffert: Miért? Karancsay: Azért, hogy szolgálatbeli társaimmal összeszólalkoztam, 8 hónapig voltam őr fegyházban, szigorú helyen, és még sem voltam kénytelen oly büntetést kiállani, mint itt voltam kénytelen szenvedni. Szeyffert: Milyen volt a büntetés, melyet elbocsátása előtt itt kapott? Karancsay: Először 4 napi magán zárkát, azután pedig 14 napit, mert ismét össszeszólalkoztam. Az elnök. A tárgyalást félórára felfüggesztem. Szünet után. Az elnök. Folytatjuk a félbeszakított tárgyalást. Karancsay! (bejön). A védelem részéről kívántatik még hozzá kérdés intéztetni ? Eötvös. Itt Nyíregyházán a fogháznál mikor kezdette szolgálatát? Karancsay. Julius 1-től. Eötvös. Ki fogadta ide fel? Karancsay. Ugy emlékszem, ő méltósága főügyész ur. Az elnök. Emlékszik-e arra világosan, hogy Vogel Ansel a vizsgálóbiró ur által ki lett volna hallgatva T.-Eszláron ? Karancsay. Arra nem emlékszem. Eötvös. Vay György csendbiztos által ki lett-e hallgatva T.-Lökön ? Karancsay. Általa szintén nem. Eötvös. Tudja bizonyosan, hogy nem lett vagy nem emlékszik ? Karancsay. Arra emlékszem, hogy nem lett kihallgatva Vay csendbiztos által, csakis Eszláron, arra tisztán emlékszem. Eötvös. Ki által lett kihallgatva Eszláron? Karancsay. A vizsgálóbiró és királyi ügyész által. Eötvös. Erre biztosan emlékszik ? Karancsay. Igenis. Eötvös: Miféle épületben lett kihallgatva Vogel Amsel? Karancsay: A méltóságos asszonynak az épületében. Eötvös: Ki az, hogy hivják? Karancsay: Kállayné. Eötvös: A kastélyban, vagy valamelyik melléképületben ? Karancsay : A kastélyban. Eötvös: A veudégszobában, vagy hol? Karancsay : Egy szobában; azt nem tudom, vendégszoba volt-e, vagy más. Eötvös: Hát arra emlékszik-e határozottan, hogy Csepkanics Jura tutajos ki lett-e hallgatva Tisza-Eszláron a vizsgálóbiró ur, vagy a csendbiztos ur által? Karancsay: Arra nem emlékszem. Eötvös: Hogy Vogel Amseit kihallgatták Eszláron, azt önökön kivül ki tudja még? Karancsay: Azt nem tanúsíthatom senkivel mással, csak a vizsgálóbiró úrral, az ügyész úrral és aki jelen volt a felügyeletben segítségemre, arra nem emlékszem, hogy ki volt, de ugy vélem, hogy Cséplő János volt. Eötvös: Pandúr volt az? Karancsay; Dehogy börtönőr volt. Eötvös; Most is ott van az a börtönőrök közt? Karancsay: Most hivatalszolga itt az ügyészségi hivatalnál. Eötvös; Biztosan tudja, hogy ő ott volt, vagy csak gondolja ? Karancsay: Ott volt Eszláron velem, de nem emlékszem tisztán, hogy velem volt-e vagy sem. Eötvös: Ön most alig mond igazat, mert ha. ki lett volua Vogel Tisza-Eszláron hallgatva, a vizsgálati iratok közt a kihallgatásról szóló jegyzőkönyvnek ott kellene lenni, pedig olyan jegyzőkönyv nincs a vizsgálati iratok közt. Mit felel erre? Karancsay: Mire kérem szépen? Tessék nekem ismételni. Eötvös: Elmondom újra: ha a vizsgálóbíró ur kihallgat valakit, akkor a kihallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel, ha pedig jegyzőkönyvet vesz íel, akkor oda teszi a vizsgálati iratok mellé, miután pedig itt az iratok közt Vogel kihallgatásáról nincs jegyzőkönyv, mely Eszláron vétetett volna fel, ennélfogva ön nem mond igazat. Karancsay: Azt nem tudom, kérem szépen, hogy tökéletesen tisztán kihallgatódott-e ott vagy sem, csakhogy ott volt kérdés elébe intézve. Eötvös; Ott volt jelen ? Karanczay : Igen. Eötvös : Ön volt a tolmács? Karanczay: Igenis, én voltam. Eötvös: Micsoda kérdés volt ott hozzá intézve? Karancsay: Hogy ismeri-e Smilovicsot és milyen viszonyban van vele? Eötvös: Ez Eszláron volt? Karaucsay: Igenis, ott Eötvös. Hát Csepkanics nem lett kihallgatva sem Eszláron, sem T.-Lökön ? Karancsay. Arra nem emlékszem. Eötvös. Ön mikor lett tolmácsnak legelőször alkalmazva ? Karancsay. A napot nem tudom, hanem mikor szolgálati eskümet letettem, azonnal hozzá fogtak és kimentünk Eszlárra. Eötvös. Ön tolmácsesküt tett le ? Karancsay. Igenis. Eötvös. Kielőtt ? Karancsay.