Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

jjr»-<lili szám. II. melléklet. .TISZA-ESZLAR" Elnök: Mikor elbeszéltetett a dolog Matej és társai által, kézjegyet tett e arra Matej? Tolmács: Először a jegyző azt csak fogalmazványban jegyezté, mikor aztán tisztára leirta és kiment ő ameddig tisztázódott az irás, mert nagyon meleg volt, Csepkanics is kiment, a zsidó is kiment egy kicsit, csak Ignácz maradt bent, és Matej Ignácz jött ki a szobából, behívta őket, hogy gyere be biró, mert már készen van az irás, kezdte aztán olvasni, de ő nem tud ugy oroszul olvasni, hogy mind megértsék, csak valamit értettek, akkor a jegyző kezébe vette, mert jól tud oroszul és igy pontonkint aztán felolvasta és oroszul megmagyarázta és akkor azt mondta, no hát emberek, erre aláírjátok magatokat. Erre aztán mind a hárman kijelentették, ugy a zsidó, mint ők ketten, hogy ők aláírják. Elnök (a tolmácshoz): Tessék Matejnek elébe tartani, hogy micsoda felelete van a biró ezen előadására? Tolmács: Azt nem fogadja el, amit a biró mondott, hogy heten lettek volna a községi bírónál? Elnök: Először azt kérem, hogy beszélt-e ő a faluban és beszélte-e külöuösen a bírónak az ő megkínoztatását? Tolmács: Akkor nem mondta, hogy kínozták, csak Kucsmással oda ment, és igaz, akkor taligát faragott a biró, az nap volt a bírónál. Mikor mentek azt az irást csinálni, elmentek a fogadóba, a sátár is ott volt és felültek a szekérre Csepkanics, Herskó Dávid, Monies Ferencz biró és a sáfár. Elnök: Igen, elmentek aztán Husztra, ez mind ő általa beismert dolog, hanem igaz-e az, hogy a jegyzőnél az irás akkép létesült, mint a biró elmondta, nevezetesen, hogy mind a bár- j man, Herskó, Csepkanics és Ő, elismerték volna a kínzásokat s ezt Matej nemcsak elbeszélte, hanem inig az irás fogalmaztatott, azalatt ő maga bent maradt a szobában és mikor készen I volt az irás, akkor behívta a többieket. Tolmács: Azt mondja Matej, hogy nem igaz, nem fogadja el, mikor azt irták, ő ott maradt, Herskó Dávid, Mouics Ferencz, a biró meg a sáfár elmentek a boltba és rumot vett a sáfár. Elnök : Hiszen nem volt bent, honnan tudja? Tolmács: Utánuk ment, mikor ment a boltba a biró, Monies Ferencz reá kiáltott, hogy jöjjön oda a biró. Csepkanics kint volt a gangon, ekkor rákiáltott a biró: Monies Ferencz, menjen Matej a biró és a sáfár után. Elnök: Ne ismételjen, csak annyit mondjon, hogy igaz-e vagy nem. Tolmács: Azt mondja nem igaz. Elnök: Hát Monies Ferencz a biró megmarad állítása mellett? Tolmács: Megmarad, többet nem tud. Székely. Méltóztassék megkérdezni Monies bírótól, hogy szintén volt-e a jegyzőnél, mikor kínzásról beszélt. Az elnök. Tolmács ur kérdezze meg a bírótól, mondta-e Matej a jegyző ur szobájában, hogy ha kívánták volna, a kinzás miatt apjára, anyjára vallott volna. A tolmács. Azt mondja Monies, hogy mondta még azt is, hogy a lábára hágott a csendbiztos, a másik pedig hátba ütötte. Matej azt feleli, hogy a biró lelke ott van a bírónál, az övé meg nála, nem igaz semmi. Szeyffert: Milyen embernek ismeri a biró Matejt ? A tolmács : Semmi embernek. Szeyffert. Volt büntetve ? A tolmács. Nem volt még eddig büntetve, de hát a katonasághoz sem ment előbb, inig meg nem kötözték és négy pandúr nem jött utána. Friedman. Mielőtt Matej odament, Monies hallott-e már azelőtt arról beszélni, hogy Matej és Csepkanics is bántalmaz tattak volna? A tolmács. Monies azt mondja, hogy a faluban mindig beszélték, hogy bántalmazták őket. Friedman. Hát arról tud-e valamit, hogy Matej bántalmazásáról másnak is beszélt valamit a faluban, mint a bírónak? A tolmács. Azt ő nem mondhatja, hogy hallotta volna, hanem általános volt a közmondás. Az elnök: Mikor Szeklenczéről Husztra mentek, öten voltak a szekéren; ki fizette a szekérbért ? A tolmács. Nem tudja, ő nem fizette. Az elnök. A mint a jegyzőnél a jegyzőkönyv elkészült, fizetett-e nekik valaki tutajbérben vagy más czimen valamit? A tolmács. Akkor nem fizettek semmit. Az elnök. Hát későbben sem fizettek? A tolmács. Azután három hét múlva fizettek. Az elnök. Hát arról tud e a biró valamit, hogy ezek az emberek Szigetre rendeltettek? A tolmács. Nem tud semmit. Az elnök. Hát az idézés nem ment az ő kezéhez ? A tolmács. Nem ment. Bónis Bernát. A törvényszék hozzám küldi mint jegyzőhöz a kézbesítést, épen nálam van a jegyzetem, ez történt 1882. szeptember 26-án, 269. sz. a. Ha én személyesen nem megyek ki a községbe, kiküldőm. Az elnök. Mégis Matej azt állította, hogy nem is kapott hivatalos megidézést. Bónis Bernát. Kapott. Az elnök. Azt mondja, nem idézték meg, hanem két forintot kaptak szekérre, ugy mentek Szigetre? A tolmács. Matej azt mondja, hogy mikor először kihallgatták, egy hosszú levél érkezett neki. A biró azután a strázsamester által tudtára adta nekik, hogy menjetek a bíróhoz, jött nektek egy irás és átadtaAz elnök. Hát azután szekeret, hogy kaptak ? A tolmács. A mint a biró átadta nekik az irást, elmentek a paphoz, hogy az olvassa elő, a pap nem volt otthon s elmentek Husztra a szolgabíróhoz, hogy az olvassa fel és pénzt kérhessenek az útra. Friedman: Az idézés helyett az egész históriát elbeszéli. Tolmács: Azután a korcsmáros Mosko azt mondta: Eredjetek, s ha pénzt nem kaptok Huszton, magam szállítalak el. Vagy két órát ültek annak házában. Elnök : Elmentek-e Husztra, és beszéltek-e a szolgabiróval? Tolmács: Nem voltak a szolgabírónál, mert a takarékpénztár előtt megállottak; hol egy csapat zsidó volt, voltak 20-an, vagy 40-en. Azt mondták ezeknek, hogy megyünk a szolgabíróhoz, erre mondta a sáfár, ne menjetek a szolgabíróhoz, se máshová, adott-e nektek a biró irást ? adok én nektek két forintot fejenkint, hogy szekeret fogadhassatok és menjetek Szigetre. Elnök: Itt kaptak ket-két forintot a sáfártól s elmentek-e innen egyenest Szigetre? Tolmács: Innen elmentek a szeklenczei fogadóshoz, ott ittak pálinkát 8 még az éjjel elindultak. Elnök: Hát máskor is el kellatt-e Szeklenczéről Husztra a szolgabíróhoz menni, hogy megértsék az irást ? Tolmács: Ha sem a pap, sem a tahitó, sem a jegyző nincs otthon, kénytelenek a szolgabíróhoz menni. Elnök : Jegyző ur, igy történik ez máskor is? Bónis Bernát: Ha a pap vagya tauitó nincs otthon, ezért még nem kell Husztra menni a szolgabíróhoz, mert vaunak ott izraeliták, kik mint zugirászok működnek. Egy közülök mindjárt a biró mellett lakik, ezek tudnak oroszul s megmagyarázhatták volna az írásnak tartalmát. Méltóztassék a birót megkérdezni. Heuman: Vájjon Matej Ignácz elbeszélte-e a hulla feltalálásának körülményeit? Tolmács: Mondott valamit, de hogy mit, erre nem emlékszik. Heuman: Csepkanics beszélt-e vele e tárgyban? Tolmács: Igen. Heumann: Tudja-e a biró, hogy ezeknek az embereknek miért esett baja? Tolmács: Nem tudja. Friedman: Azt kérdem, hegy máskép beszélte-e neki a történetet Matej, mint Csepkanics. vagy egyformán? Tolmács: Az irás felvételénél egyformán nyilatkoztak ugy Csepkanics, mint Matej, máskor pedig igy is, ugy is. Friedman: Nem beszélt-e neki Matej, hogy őt Herskó valami bajba keverte? A tolmács; Nem. Elnök: Monies Ferencz! (Tanu bejön). Kérem a tolmácsot, szíveskedjék a szokásos figyelmeztetést megtenni. (Megtörténik) Elnök: Hol született ? Tanu: Szeklenczén. Elnök: Hány éves? Tanu: 44. Elnök: Van családja? Tanu: Van. Elnök: Községi hites volt? Tanu: Igen. Elnök: Most is az? Tanu: Nem. Elnök: Van birtoka? Tanu: Van jó birtokom. Elnök: Mennyi? Tanu: Vagy 40 hold. Elnök: A mult év augusztus havábau Huszton a község jegyzője és a szeklenczei biró társaságában aláirtak egy jegyzőkönyvet, amelyben Csepkanics, Matej és Herskó nyilatkozatot tesznek: feleljen arra, hogy jelen volt-e azon alkalommal és mit tud arról a nyilatkozatról, ami a jegyzőkönyvben foglaltatik? Tolmács: Fogja mondani. Elnök : Mondja el, hogy mire emlékszik ? Szeyffert: Ugy vagjok értesülve, hogy a tanu tud magyarul. Tanu: Keveset tudok. Elnök: Beszélje el, mi volt azon jegyzőkönyvben ? Tanu : Ott voltak hárman, diktáltak és a jegyző irta. Elnök: Mit? Tanu: Azt nem tudom. Az elnök. Hát mire emlékszik? A tanu. A mit irtak, azt nekem felolvasták kétszer is, a jegyző is, az irnok is. Az elnök. Ha kétszer is felolvasták, tudnia kell azt, hogy mi van a jegyzőkönyvben. A tanu. Az, hogy hajtották Eszlárra a lovakkal, a pandúrok ütötték. Az elnök. De erről nincs emlités téve, hogy kergették volna lovakkal Eszlárra. A tanu. A többit elfelejtettem, nagyságos elnök ur. Az elnök. Elbeszélték-e azt, hogy Dadánál a Tiszából valami holttestet fogtak ki? A tanu. Elbeszélték. Az elnök- Mikép jöttek rá? A tanu. Beszélték. Az elnök. Ki beszélte ? A tanu. Beszélte Matej Ignácz. Herskó és Csepkanics. Az elnök. Egyszerre csak nem beszélték, ki beszélte először ? A tanu. Matej Ignácz, igy már fogok tudni felelni. Az elnök. Azután beszélték-e azt, hogy nem érkezhettek Szolnokra, mert útközben elfogták? A tanu. Beszélték. Az elnök. Azután, hogy elhozták Nyíregyházára s innen kivitték Lökre ? A tanu. Beszélte. Az elnök. S hogy a csendbiztos megkínozta? A tanu. Beszélte azt is. Az elnök. Mit moudott Ignácz, mikép verte a csendbiztos? A tanu. Verték, hogy verte korbácscsal és lábára akart lépni és a pandúrok hajtották. Az elnök: Ló előtt vagy a