Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

hogy mondta? Tolmács: Nem mondta. Heuman: Az imént nyilatkozott közvetlenül a jegyző ur kijelentése után, hogy mondta. Bónis: Az más volt. (Elaökhöz): Kérem méltóztassék megengedni, hogy kérdést intézzek hozzá, meg fogom magyarul mondani, mikor a jegyzőkönyv . fogalmaztatott, segédem dolgo­zott, ismertem a fogalmazványt, én háta megett állottam, néz­tem, hogy mit ir, azután rágyújtottam pipára és az ablakhoz mentem, majd leültem helyemre, .amint a jegyzőkönyv fogalmaz­ványa elkészült, segédem felolvasta. Bent voltak mind a hárman, Matej Ignácz szórói-szóra azt mondta, hogy igazán van felvéve, Herskó Dávid utólagosan erősítette meg, hogy igaz, a biró is ott volt, meg egy hites, amint le volt irva, én megmagyaráz­tam anyanyelvükön, mert tudok oroszul, öt éves koromban ta­nultam én tehát megmagyaráztam és Monies Fedor meg a biró azt kérdezte tőlük, hogy jó emberek mondjátok, csakugyan igaz-e az, ki tudja, mi következik belőle, hátha meg fognak erre tite­ket esketni! Elnök: Tessék megmondani Matejnek, hogy mikor megmagyarázták neki azt, bogy mi van a jegyzőkönyben, figyel­meztették-e őket, hogy vigyázzatok baj lesz belőle. Tolmács: O előtte nem olvasták fel, Monicraak kezében sem volt az irás, Monies Fedor aláirta, de nem olvasta fal senki előtt sem. Elnök: Mondta-e azt a biró vagy Monies, hogy emberek figyeljetek, mert ebből nagy dolog kerülhet ki, hogy meg kell esküdnötök, tehát jól gondoljátok meg, amit beszéltek. Tolmács: Nem hallottam azt, amit eddig mondott, és hibás volt, beval­lotta, de ezt nem vállalja el. Elnök (tanúhoz): Ön megmarad-e amellett, hogy ők figyelmeztetve lettek, s hogy a jegyzőkönyv előttük felolvastatott s ennek fültanuja volt ? Bónis: E mellett maradok határozottan. Eötvös: Legyen kegyes nagyságod neki megmagyarázni, hogy miket mondott a jegyző ur és Herskót megkérdezni, hogy igaz-e az, amit a jegyző ur mondott. Elnök; Majd később. Friedman: E körülményből kifolyólag azon kérdésem van Matejhez, hogy mennyi időre kérte a bért ? Tolmács: Csak annyit kért, hogy egyszerre fizessen. Friedman: Csak arra az időre? Tolmács; Öt forintot adott előlegül két embernek. Fried­man : A jegyzőnél keresztvonást tett-e a jegyzőkönyvre ? Elnök: A kéz-jegyet rátette-e ? Tolmács: Igen, csakhogy mikor a kereszt-jegyet rátette, alig tudott Monies Fedor a sá­fártól egy forintot kicsikarni. Elnök: A sáfár is ott volt? Tanu; Bejött egy idegen zsidó, a sáfár, kit ők említenek. Én akkor kezdő jegyző voltam, az meg az egész nyáron át tutajon járt, csak az egyszer láttam őt a parochián, mikor az adót fi­zettem. Elnök: Kinek volt a sáfárja ? Matej Ignácz, Hollman és a sáfár ott volt? Tanu: Nem volt ott, egyszer-másszor be­jött ; de mindig kiment. Elnök; A sáfár és ezek közt történt-e a fizetésről szó ? Tanu: Nem történt, de lehet, hogy mikor ki­mentek az irodából, akkor volt erről szó, de azt nem tudom, mert nem kisértem ki. Heuman: Az imént nagy feltűnés közt azt mondta, hogy elmondta a jegyzőnek, de Herskó beszélte rá, e nyilatkozatot nem tudom összeegyeztetni egy pár perczczel előbb tett nyilat­kozatával. Elnök: Elbeszélte-e ezen dolgokat és Herskó tanácsára teljesitette-e ezt? Heuman (közbevág): Rábeszélésére! Tolmács: Mindezeket nem mondta. Heuman: A gyorsírói jegyzetekben is fel lesz véve, hogy mondta, mire mondta, hogy Herskó rábeszélte, hogy mondja el? Tolmács: Az előbb mondta, mikor még itt voltak, de ottan azon vallomáson, melyet a jegyző előtt tettek, nem mondta el; tehát igy korrigálja magát. Kopánszky Jura. (Bejön.) Elnök : Tessék tolmács ur a szokásos figyelmeztetést meg­teni. (Megtörténik). Tanu községi biró Szeklenczén, született ugyanott, 56 éves, nős, családos. Elnök: Hogyan jutott ő annak tudomására, hogy Matej Ignácz, Herskó Dávid és Csepkanics Jura a nyiregyházi kir. törvényszék előtt állottak és itten ki­hallgatva lettek? Tolmács: Mikor haza jöttek, tőlök tudta meg. Elnök : Mondja meg, Matejjel beszélt-e, s ha igeD, mit mondott neki ? Tolmács: Mikor hazajöttek, egyik is másik is kezdte a községben beszélni, hogy kínozták és az emberek is kérdezős­ködtek az egyik ezt, a másik azt. Eluök: Vele különösen be­szélt-e Matej ? Tolmács: 0 magának kis taligát faragott az eké­hez és Matej oda jött a szekérszinhez. Mondja a biró Matej­nek: meglehetős büntetést kaptatok ti ezért? Erre Matej azt mondta, isten mentsen meg, mennyit kaptunk és kérdezte aztán a biró, hogy hát, hogy kiuoztak titeket? Azt mondja, mig na­A szerkesztésért felelős: Jóba Elek.. gyobb uraknak voltak a kezén, addig még csak jó volt, de azután pandúrok kezére mentek, és aztán kínozták őket nagyon; kérdezte, hogy hát hogy kínozták és erre azt felelte Matej: nem tudom, csendbiztos volt-e, vagy nem, csakhogy korbácscsal verte. Ezt az ő szekérszinében beszélte, többet nem mondott. Akkor aztán, mikor kihallgatták őtet. Huszton azt a jegyző­könyvet irták. Elnök: Ezt Matej elbeszélte neki egy időben a szekérszin­ben, ké3Őbb aztáu mi okból mentek ők Husztra a jegyző elébe ? Kinek a felszólalása folytán mentek oda ? Tolmács: Arra vol­tak heten vagy nyolezan, oda mentek hozzá a bíróhoz, azt mondták, légy segítségünkre nekünk, hogy megkapjuk a 308 frtot, ő azt mondta, ez nem az én dolgom, nem tartozik hoz­zám ez az ügy, azt mondták neki, hogy biró légy szives, gyere velünk a paphoz. Ottan kérték azt az irást, azon kijelentéssel, hogy a zsidók nem adnak nekik pénzt, mig az az irás nincs meg. Azt mondta ez a pap, az én embereim vagytok, én érte­tek imádkozom, ti érettem, de ez nem tartozik hozzám, menje­tek a szolgabíróhoz vagy a jegyzőhöz. Elnök: De hát micsoda írásról van szó? Tolmács: Jegyzőkönyyet csinálni. Elnök: De miről ? Tolmács: Hogy a zsidók adják ki nekik azt a 308 fo­rintot, mert a zsidók azt mondták, hogy mikor azt az irást ne­kik átadják, kifizetik azt a 308 frtot. Elnök: De mit mondtak, mi legyen abbau az írásban ? Tolmács: Hogy azt jegyzőkönyvbe foglalják, hogy hova mentek, merre mentek és milyen veszte­séget szenvedtek. Elnök: Hát azt kívánták, hogy egy olyan jegyzőkönyvet állítsanak ki előbb, amelybea ezeu dolgokat el­beszélik, beismerik, mivel akkor fognak csak pénzt kapni ? Tol­mács : Ugy mondta. Elnök: Aztán a pap utasította őket, hogy menjenek a szolgabíróhoz vagy a jegyzőhöz ? Tolmács; Igen. Elnök: Hát aztán mi történt? Tolmács: Hárman vagy négyen hozzámentek és mondták a bírónak, hogy jöjj velünk a szolgabíróhoz. Elment Husztra velők a szolgabíróhoz, a szolga­bíró az udvaron volt ós kérdezte őket, hogy mit keresnek ezek az emberek? Mondta a biró; akarnak valami irást csinálni, de ez nem az irodában, hanem az udvaron történt. Azt mondta a szolgabiró ur, hogy nincs itt sem az esküdt, sem a fiatal.szol­gabíró ur, én pedig nem látok, hát nem lehet. Mondd meg azoknak az embereknek, hogy ha kell nekik irás, menjenek a községházához, mert én nem birok irni. Elnök : Szeklenczére, kinek a szekerén mentek, és kifizette a szekér bérét ? Tolmács: Izsák Czaló szekerén, de ő nem tudja kifizette. Elnök: Csepka­nics beteg volt-e ? Tolmács: Nem volt nagyon beteg, de mégis beteg volt. Elnök: Mert azt állitja Csepkanics, hogy a biró parancsolta neki, hogy üljön fel a szekérre. Igaz-ez ? Tolmács: Ő nem parancsolta, ők mentek négyen vele, t. i. a bíróval együtt, mert a biró azt mondta, hogy elmegy velük, mert hár­mukra nem bizza azt a 308 frtot, hogyha fognak nekik adni, és hogyha nem jöttök hárman vagy négyen, ő se megy, leszáll a szekérről és nem lesz semmi, mert ha ti magatok vennétek fel a pénzt, a többiek panaszkodnának, hogy hol van a pénzük? Elnök: Valami sáfár ment-e velük? Tolmács: Nem. El­nök: Hát kik mentek Szeklenczére? Tolmács: Herskó, Csepka­nics, Monies a biró és Matej Ignácz; öten. Eluök: Továbbá a jegyzőhöz elmenve, ott mi történt ? A tolmács: Bementek a házba, a jegyző is otthon volt és az ir­nok is otthon volt, kérdezte a jegyző, mi kell nektek ? Ok ma­guk aztáu mondták, hogy milyeu irást kell nekik csinálni. A jegyző ott állt és gondolkozott és mondta nekik, hogy mit le­het csinálni. Eluök; Mit beszéltek el a jegyző előtt? A tol­mács : Azt mondták, hogy nekik arra kell az irás, hogy merre jártak, mit csináltak, hogy verték őket, de a jegyző erre azt mondta, ne zavarjanak össze annyit, mert ha nagyon sok be­széd lesz, arra nagyon sok idő kell nekik, hogy összeirják, mert 5 árkust is kell irni. Ignácz, Herskó Dávid és Csepkanics hárman mondták, csak Csepkanics nem tdott sokáig állani, hát kiment a folyosóra, ott leült, még ott irtak, Ignácz és Herskó bent volt. Elnök: Bent a jegyzőszobában ki beszélte a dolgot? Tolmács: Először Matej, ós azt azután Herskó helyben hagyta, és igy azután Csepkanics is előadta. Eluök: Különösen Matej előadta-e, hogy ő vele miként bánt a csendbiztos, hogy ütötték őt? Tolmács: Először csak azt mondta, hogy meg van verve, de nem tudja, hogy milyeu ostorral, csakhogy meg van verve. Csepkanics nem mondta, hogy meg van verve, csak annyit mondott, hogy nem tud visszaemlékezni, egyszer-e, vagy hány­szor, csak igy a puska tusával megdöfte egy kicsit, de mégis nem tudja biztosan, puskával-e, vagy a kezével lökte-e meg. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom