Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

el; a följelentés illetékes eljárás végett a sátoralja-ujhelyi kir. törvényszékhez áttétetni rendeltetik. Eötvös; Az első határozathoz nagyságod kegyes engedelmével, pótelőterjesztést bátorkodom teűni annyib»D, amennyiben kérem, hogy Scharf József vádlott a helyszíni szemléhez szintén vezettessék ki. Ezen előterjesztésemnek indokolása abban van, hogy Scharf József vádlott lehet legfőképen illetékes arra, hogy nyilatkozatokat tegyen és adatokat szolgáltasson arra nézve, hogy a kérdéses napon a templom előpitvarának bútorzata miként állt, a padok, az asztal minő helyen voltak, mint vádlott különben is a büntető eljárási szabályok szerint, ha kívánja és ha a birói szemléhez való odabocsátása lehetséges, a helyszinére kivezetendő. Szeyffert: Nincs észrevételem ellene. Elnök: A törvényszék e fölött a szünet alatt fog határozni. Kihallgatják Mihályi Gábor tanút. Mihályi Gábor az elnök által történt szokásos figyelmeztetés után, az általános kérdésekre előadja, hogy született Mármaros-Szigeteu, 35 éves, nőtlen, kir. aljárásbiró Técsőn. Elnök; Mult évi szeptember havában ugyanazon hivatali alkalmazásban volt, mint jelenleg? Tanu: Törvényszéki jegyző voltam. Elnök: Mióta aljárásbiró? Tanu: November 19 ke óta. Elnök: Mult évi szeptember 25-én, a marmarosszigeti törvényszék vizsgálóbirája előtt müködött-e bizonyos kihallgatásnál mint tanu? Tanu: Arra emlékszem, hogy aláirtam egy jegyzőkönyvet. Elnök: Csak egyet? Tanu: Arra nem emlékszem egész határozottan, mert én ott voltam egy szobában Yeréczy Gyulával, ki ebben az ügyben a vizsgálattal megbízva volt, akkor emlékszem, hogy általa felhivattam, hogy bizonyos jegyzőkönyveket, melyeket gyilkossággal vádolt Scharf József és társai bűnügyében felvett aláírjak, de nem tanukép, mert én nem azt a jegyzőkönyvet, mely már a törvény erejénél fogva bizonyiték, akartam megerősíteni, de mert azon időben az újságok azt irták, hogy ez ügyben vallomások erőszak alkalmazása által vétettek ki. Tehát ezen körülmény igazolásául, hogy ez nem történt, irtam alá nevemet. Eluök: Tudta ön, mit tartalmaz a jegyzőkönyv? Tanu: Emlékszem, hogy visszavonása azon vallomásnak, mely itt felvétetett, mert felolvasták előttem magyarul, miután én oroszul nem tudok. Elnök: De a kihallgatást értette ön? Tanu: Nem, nagyságos ur, én a vizsgálóbiró által aláirt jegyzőkönyv tartalmát nem is akartam bizonyítani, csak ezen aktust. Elnök: Yeréczy vizsgálóbiró tud-e oroszul? Tanu: Hallottam, hogy beszélt. Elnök: A kihallgatás alkalmával ki volt még jelen? Tanu: Csak mi ketten. Midőn a vizsgálóbiró a hivatalos záradékkal akarta ellátni a jegyzőkönyvet, akkor behívta Szaplonczayt is, ki a harmadik szobában volt. Elnök : De a kihallgatást Szaplouczay nem hallotta? Tanu: 0 csak akkor jött, midőn újra megmagyaráztatott és aláíratott e záradék. Eluök: A jegyzőkönyv felolvastatott-e Szaplonczay előtt? Tanu: Magyarul felolvastatott előttünk. Elnök: Értettek önök azt, hogy mit feleitek arra a kihallgatottak? Tanu: Oroszul nem tudok, nem emlékszem mimikájukra sem, igy intett-e, vagy ugy, de az idő is régen volt, én pedig hivatalos dolgaimmal voltam elfoglalva. Elnök: Tolmács nem használtatott ? Tanu: Nem, mert Yeréczy tud oroszul, én is használtam, mint tolmácsot. Elnök: Az is álittatik, hogy önök nem hárman, hanem négyen voltak jelen. Tanu: Lehet, hogy a fogház felügyelő bejött, valamely rab miatt kérdezősködni, de nem emlékszem rá, elmosódott emlékemből. Eötvös: Ön azon szobában volt egész kihallgatás alatt? Tanu: Igen, én az ablak mellett ültem. Veréczy vizsgálóbiró pedig a fal mellett. Eötvös: Valamely lelki vagy testi kényszer nem alkalmaztatott a kihallgatásnál ? Tanu: Nem, sem belső, sem külső. Eötvös : És önök csak azt akarták aláírásokkal bizonyítani? Tanu; Csak ezt, mert akkor az újságokban állt, hogy erőszakkal vettek ki terhelő vallomásokat. Eötvös: Yeréczy vizsgálóbiró felhívta kegyedet arra, hogy aláirja a jegyzőkönyvet ? Tanu: Felhívott engem is és felhívta Szaplonczayt is, és miután Szaplonczay, a ki oroszul jól tud, aláirta, én is aláirtam. Eötvös: Az szokatlan dolog, hogy vizsgálóbiró igy járjon el, miérí hivta föl tehát Veréczy önöket tanukul? Tanu: Az egész eljárás nem volt szabályszerű, mert a vizsgálóbiró által fölvett vallomások csupán a „fenyítő törvényszék hitelesítő ülésében szoktak megerősíttetni. Én mondom, csak azon tényt, melyet láttam, akartam bizonyitani. Eötvös: Nem kegyed eljárásáról van szó, hanem Veréczy érői. Miért szólította fel önöket a tanúskodásra? Tanu: Ő felolvasta magyarul és azután oroszul elmondta valószínűleg ugyanazt, dé nem értettem, mert nem tudok oroszul. A szerkesztésért felelős: Jóba Elek.. Heuman: Azt tetszett mondani, hogy meg is magyarázta a jegyzőkönyvet. Kinek? Önöknek? Tanu: Nem azt mondtam, hanem megmagyarázta nekik, és erre az actusra tanúskodtam. Heuman: Eszerint nem kegyeteknek magyarázta meg, hanem Matejnak? Először nekünk magyarul felolvasta. Heuman: Azt tudom, de megmagyarázta, tehát kinek magyarázta ? Tanu : Volt ott három egyéniség, azoknak. Heuman: Magyar nyelven ? Tanu: Nem, orosznyelven. Heuman: Ezek azután megmagyarázás után csak olyan fejbólintással, vagy beszéddel hagyták helybe? Tanu: Nem emlékszem rá, régen volt és magam is el voltam foglalva valami bonyolodott végtárgyalási jegyzőkönyv szerkesztésével. Friedman: Nem emlékszik, hogy mikor megmagyarázta ezeknek, hogy valami tagadó, tiltakozó nyilatkozatot tettek volna? Tanu: Nem emlékszem, mert csak abból a mimikából láthattam volna, hogy hozzájárultak-e vagy nem. Friedman : De azt feltételezi-e, ha azok tagadó nyilatkozatot tettek volna, ha azt mondták volna, bogy mi ezt nem irjuk alá, hogy akkor is aláirtak volna? Tanu: Én azt gondolom, hogy akkor emlékezném. Elnök: Szaplonczay József! (bejön). A szokásos figyelmeztetés után, hogy igazat valljon, az általános kérdésekre előadja, hogy született Jódon. Marmarosmegyében, 35 éves, törvényszéki jegyző Máramaros-Szigeten. Elnök; A mult esztendő szeptember havában is ezen hivatali alkalmazása volt ? Tanu: Igenis. Elnök: Szeptember 25-én jelen volt-e ön a törvényszéki vizsgálóbírói helyiségben akkor, midőn ottan bizonyos szeklenczei lakosok kihallgattattak ? Tanu: A kihallgatás alkalmával jelen nem voltam, csak mikor aztán a vallomások felolvastattak és anyanyelvükön megmagyaráztattak. Elnök: Es aláirta ezen jegyzőkönyveket ? Tanu; Ugy emlékszem, hogy aláirtam. Elnök: Ez szokásban van máskor is? Tanu: Szokásban van, igenis, ha fontosabb vallomást tesz a vádlott, vagy valaki, alá szoktuk irni felkérés folytáD, hogy a felolvasás és megmagyarázás jelenlétünkben történt. Elnök : És a vizsgálóbiró erre törvényszéki tagokat szokott használni? Tanu: Rendesen azokat, mert ott vágjunk egycsomóban, vagyunk hárman jegyzők s igy egyik a másikat felkéri. Elnök: Egyik a másikának előttemezi ? Tanu: Igenis, mert ketten foglalkozunk vizsgálattal, Veréczy és én. Elnök: Birja ön az orosz nyelvet? Tanu: Birom, igenis. Elnök: Tökéletesen ? Tanu: Megértem a feleletet és magamat is ki tudom magyarázni. Elnök : És Veréczy? Tanu: Veréczy is. Elnök: Ő is egészen birja? Tanu; Birja, igenis. Elnök: Amennyiben azt mondja, hogy ugy emlékszik, hogy aláirta volna, szíveskedjék az aláírást megtenni, hogy az-e ?Tanu (megtekinti): Ez az én aláírásom. Elnök; Azon kihallgatás alkalmával tett-e valami különösebb tapasztalatot, nevezetesen, hogy a felolvasás és megmagyarázás után hallá-e, hogy egyike vagy másika tagadó feleletet adott, vagy pedig helyeselte?. Tanu: Hallottam, mert különben alá sem irtam volna a jegyzőkönyvet, ha valami megjegyzés tétetett voína, hogy valami pontjában nem ugy van felvéve, mint előadta. Einök; Ugyanekkor a vizsgálóbírón és kettejükön kivül volt-e más is a szobában ? Tanu: Nem emlékszem, hogy volt, lehetséges, hogy volt, mikor Veréczy áthívott, mert én a harmadik szobában voltam, gondolom, hogy Mihályi ur ott volt: mert ő éppen Yeréczy úrral egy szobában dolgozott. Szeyffert: Valami Matej Ignácz tutajosra emlékszik-e? Tanu: A nevére emlékszem. Szeyffert: De emlékszik-e arra, hogy Matej miféle vallomást tett a járásbiró ur előtt ? Tanu: Arra nem emlékszem, csak annyit tudok, hogy a vallomás előtte felolvastatott és anyanyelvén megmagyaráztatott. Szeyffert (elnökhöz) : Nagyságos elnök ur ! Méltóztassék a vallomási jegyzőkönyvet felolvastatni, az a kérdés, hogy ugyanazon vallomást tették-e, ami a jegyzőkönyvben foglaltatik. Tauu; Az bizonyos, mert különben alá sem irtam volna. Simon Viktor jegyző olvassa a vallomási jegyzőkönyvet, mely szerint Matej és Csepkanics azt vallják, hogy ők TiszaLökön a csendbiztos által megüttettek, hogy igazat valljanak, ők hát vallottak ijedtségből; Nyíregyházán azért nem merték azt visszavonni, mert megijedtek. Szeyffert: Jelenleg Matej Ignácz azt állítja, hogy M.Szigeten nem moudta azt, hogy a csendbiztos őt kínozta, és hogy nem vonta vissza azon vallomását, mely szerint ő valami hullacsempészetben részt vett volna; szíveskedjék az iránt nyilatkozni, hogy mondta azt? Tanu; Az, a mi a jegyzőkönyvben foglaltatik, helyes, mindaz mondva lett; a jegyzőkönyv felolvasás után aláíratott, emlékszem rá határozottan. Elnök: Több kérdés nincs. Következik Matej Ignácz. (Tanu bejön.) Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.