Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Móricz: Hallotta én tőlem beszélni, hát lehet, hogy azért mondotta. Friedmann: Hát hol beszélted el? Móricz: A szobában, mikor szüleim is hallották, ott hal­lotta ő is. Friedmann ? Hát mikor Samuka ezt beszélte, nem vitted el öt nagyanyádhoz, Friedmanékhoz ? Móricz: Nem. Friedmann; Nem panaszkodtál, hogy ezt a Samu fiút mire tanítják ? Móricz: Beszéltem némelyekkel, de nem panaszkodtam erről. Friedmann: De egyszer elvezetted nagyanyádhoz? Móricz: Igen, mert oda iskolába járt. Friedman: Szombaton délután ben voltál az imádságon? Móricz : Igen. Friedman: Hát rendesen imádkoztak, mint máskor? Móricz: Igen. Friedmann: Hát véletlenül nem néztél be azon szekrény­be, hiszen kíváncsi voltál ? Móricz: Nem voltam olyan nagyon kíváncsi. Oda nem is fért volna. Friedmann: Mikor elmentek a zsidók, és te a kulcscsal kezedben bementél, hogy becsukd az ajtót, mikor Wollner azt mondta, hogy be lehet csukni és te a pitvar ajtaján találtad a a kulcsot és körülnéztél, hogy hol lehet a hulla — legalább igy mondtad el a vizsgáló bírónak — nem voltál kíváncsi, hogy mit tettek a hullával, nem hatott az rád, mikor azt láttad? Mit tettél akkor ? Móricz: Bementem az ebédhez. Friedmann: Nem zavart fel téged egy kissé, nem tett iz­gatottá, hogy mit láttál itt, milyen rettenetes bűntényt? (Móricz hallgat.) Friedman: Azt szeretném tudni, honnau tudod te azt, hogy Recsky és Péczely urat másik nevükön, hogy hivják? Ki mutat­ta be neked őket, hogy ez Recsky András, ez meg Péczely Kálmán ? Móricz: Hallottam, hogy igy nevezik. Friedmau; Kitől hallottad ? Móricz : Az uraktól. Friedman; Hát gyakran beszéltek Recsky és Péczely urakról ? Móricz: Nem, hanem mikor beszéltek, ugy nevezték, hogy Recsky András és Péczely Kálmán urak. Friedmann: Mikor azután megérkeztetek, ugy-e már egy kissé besötétedett ? Mit tettél te legelőbb is ? Becsuktak vala­hová ? Móricz: Nem csuktak, hanem szabadon járkáltam. Elmen­tem a pandúrral azon konyhába, ahol vacsoráltak. Friedmann: Hát nem vacsoráltál? Móricz: Én nem kaptam vacsorát, nem is kértem, mert nem voltam éhes. Friedmann: Hát mikor feküdtél le ? Móricz: Mikor elbeszéltem, ami történt, Friedmann: Mikor ^megérkeztél ugy tudom, hogy előbb nem vallottál semmit sem. Mikor pedig lefeküdtél, oda ment hozzád Péczely ur és biztatott, megmagyarázta milyen előnyös az, hogy te vallomást tégy. Móricz (Élénken): Én akkor feküdtem le, mikor Péczely Kálmán ur. Friedmanu: Akkor már megtetted a vallomást ? Móricz! Igen. Friedmann: Azt szeretném tudni, hogy mikor te megmon­dottad. hogy vallani fogsz, sokáig tartott annak a jegyzőkönyv­nek a felvétele ? Móricz : Körülbelül éjféli 12 óráig. Friedmann: Hát a másik jegyzőkönyv ? Móricz: Már akkor aludtam és felköltöttek. Eötvös: És reggelre lett vége ? Móricz: Már hajnalodott, mikor készen lettünk. Friedmann: Mióta itt vagy a megyénél, gyakran beszéltél erről a dologról ? Móricz: Nem, hanem egyszer felhivatott Bary József vizs­gálóbiró ur és vallatott, Eötvös : Hová hivatott fel ? Móricz: A hivatalába. (Mozgás a közönségben). Eötvös : Mikor volt az ? Móricz; Oszszel. Eötvös: Kérem ngs. elnök ur, jegyzőkönyvbe vétetni, hogy Bary József vizsgálóbiró ur tanút hivatalába felhivatta ? Friedman; Hanem valakinek elmondtad, emlékezel ? Móricz: Nem. Friedmann: Hátha szembe állítunk azzal, mi lesz akkor ? Móricz: Ki az ? Én nem mondtam senkinek. Székely ügyvéd : Lesz szives nekem Móricz felelni, amit kérdezni fogok. Milyen idő volt április 1-én. Móricz : Szép idő volt. Székely: Sütött-e a nap? Móricz: Sütött. Székely: Mondja meg, ki hivta be Solymosi Esztert? Móricz: Én hivtam be, mert azt mondták, hogy hívjam be. Székely: Hát, hogy van mégis, hogy két kihallgatáson azt mondta, hogy az édesapja hivta be? Móricz: Az első kihallgatásnál álmos is voltam és nem is tudtam ugy beszélni mint azután, mikor kivallottam zz egészet Az már uem az első kihallgatáson volt. Székely: Hát mit mondott akkor? Móricz: Hogy apám hivta be, de engem küldtek érte. Székely: Hát mondja meg, ki vetkőztette a leányt? Móricz: Azt nem tudom, mert akkor már le volt vetkőz­tetve, mikor én láttam. Székely: Hisz azt moudta egy kihallgatásnál, hogy a kol­dus zsidó vetkőztette le Móricz: Mert láttam, hogy ő tette le az asztalra a ru­Székely: Mondja meg, mikor ment a templom ajtóhoz? Móricz: Mikor hallottam a kiáltást. Székely: És mi történt tovább ? Móricz: Láttam, hogy Esztert lenyomta a földre két sak­ter és a koldus zsidó, a másik pedig elvágta a nyakát. Székely: Hát mit tettek akkor ? Móricz: Tartották. Székely: Akkor nem vetkőztethették le ? Móricz: Ki mondja, hogy akkor vetkőztették le? Azt mondtam, hogy láttam, hogy Wollner tette le a ruháját az asztalra. Székely: Hát a templomnak a belső ajtaja nyitva volt-e? Móricz: Azt nem tudom, mert a kulcslyukon nem látni oda. Székely : De rendesen be szokott téve lenni az az ajtó ? Móricz: Bezárva szokott lenni. S/ékely: Mondja csak kik jöttek ki a belső ajtóból? Móricz: Veisz8tein Lázár, Junger adolf, Lusztig Sámuel és Branu Adolf. , Székely: Azt mondta előbb, hogy Braun Ábrahám. Móricz: Ugy is mondják. Székely : Hol állottak ezek ? Móricz: Körülállották a hullát. Székely: Milyen rendben? Móricz: A hulla középen volt és azok körül állották. Székely: De milyen renben? Nem tudod megnevezni ki állott először. Móricz: Azt nem tudom. Székely: Nem láttad milyen ruha volt pl. Jüngeren ? Móricz: Tisztességes ruha volt rajta. Székely; A zsidót nem láttad ? Móricz; Elfelejtetem már, hogy milyen szinü ruha vólt rajta Székely Miksa: Mit csináltak midőn körülállták? Móricz: Nézték a vérét. Szákely; Nem szóltak semmit? Nem szörnyüsködtek? Móricz: Nem tudom, nem lehetett azt látni. Székely ; Nem hallott semmit ? Móricz; Nem. Ha beszéltek is, nem emlékszem mit beszéltek. Székely; Ki állította föl a leányt? Móricz: A 3 sakter és a koldus zsidó. Székely: Ismét ellentmond önmagának. Azt mondta a ki­hallgatás alkalmával, hogy csak a kuldus zsidó öltöztette, de hát tartani is kellett. Elnök; »Felöltözteték a leányt«, — világosan igy szólt a vallomás. (Móriczhoz): Taub jelen volt-e a zsidók közt, midőn azok kijöttek a templomból? Móricz ; Nem volt. Elnök: Nem is volt akkor már a templomban ? Móricz: Nem. Elnök: Láttad midőn haza ment ? Móricz : Láttam. Nyíregyháza, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom