Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)
32-dik szám. .TISZA-ESZLAB« Szeyffer: Különösen itt, annak idején lesz megbírálandó, 1 mennyiben érdemel hitelt, a tanúnak vallomása. Hrabár Gyula: g Arra esküszöm, hitemmel erősítem, hogy Solymosi Eszter ott r ment előttem, és a malom ajtóban áltam, de a pászkaőrlóst c csakugyan nálam őrölték a malomban, hanem csakugyan nem á tudom biztosan az időt, hogy mely napon. Szeyffert: Délelőtt 1 volt-e vagv délután? Tanu: 10—11 órakor délelőtt, akkor ment 1 ő lefelé (Jfaluba. £ Elnök : A Jármy szolgabíró által beküldött átirat és mel- í lékelt jegyzőkönyvben aláírva Czikó Lajos stb. az mondatik, 1 hogy Bakó Ignácz volt csendlegény előadja, hogy ő a tisza- ( eszlári bünügyre vonatkozó egyes körülményekről tudomással i birt és kéri magát mint tauu kihallgattatni. Kérem a közvádló i ur véleményét. i Szeyffert: Lehetnek oly körülmények, a melyekről tudo- 1 mással bir, azért nincs kifogásom kihallgatása ellen. ] Eötvös: Én részemről nem értek egyet a közvádló úrral : és azért én azt hiszem, a védelem részéről is egyáltalában jo- 1 gosan tiltakozunk oly tanuknak felvétele s kihallgatása ellen, a kikről azt sem tudjuk, hogy miről akarnak tanúskodni. Ha 1 ily dolgokba bocsátkozik a t. tvszék, akkor szüretre vagy uj- { esztendőre sem lesz vége a tárgyalásnak, mert attól lehet tar- Í tani, hogy bizonyos irányzatok, a kiknek érdekükben áll, hogy í ne legyen vége a tárgyalásnak, folyton és folyton eszközölhetik i oly tanuk beidézését, mely tanukról azt sem tudjuk, mire nézve ' nyilatkoznak és a kiknek vallomása épen a tény kiderítését hátráltatja. Az ily tanuknak megidézése nézetem szerint per- ! jogilag lehetetlen. Élnök: Ezen kérdések felett a tekintetes törvényszék ha- j tározni fog, a tárgyalás pedig holnap 9 órakor fog folytattatni. Egyszersmind felkérem, a t. kir. ügyész urat, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés iránt előbb Groszberg ellen, a 48 óra elteltével Groszbergné ellenében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Eötvös: Kérem, megfordítva méltóztassék, először in Groszbergnét itt tartani, aki nagyon beteg és a sok jövést-menést nem birja meg. Elnök : A törvényszéknek nincs semmi kifogása. (A törvényszék visszavonul). Öt percznyi sztiuet után. Eötvös: Hrabár Gyula, Hajdú József, Tapasztó Miklós és Kaposi József kihallgatott tauuk megesketése elhatároztatott, özv. Nagy Józsefué vallomása lényegtelen lóvén, hasonlókép özv. Hajdú Mihályné olyanról tanúskodván, mely magának az illetőnek tanúságával ellentétben áll, mindaketten esküre nem bocsáttatnak. Cseres András és Cseres Andrásné megesketése felfüggesztetik, azonban Sipos István és felesége, valamint Cseres Mihály beidéztetnek, továbbá beidéztetni rendeltetik Bakó György is, aki állítólag ezen ügyben tudomással birni nyilatkozott. A megesketés megtörténik. Ülés vége 4 óra 30 perczkor. Julius hó 10. (A mai tárgyalásban öt orvosi szakértő is részt vett, t. i. Scheuthauer, Mihálkovics, Belki, Trajtler, Kis Jenő és Horváth). Kihallgatják Zurányi Kálmán volt tiszalöki gyógyszerészt. Született Eperjesen, 30 éves, nőtlen, gyógyszerész, lakik BorosSebesen. A szokásos figyelmeztetés után kérdé elnök a tanút, hogy jelen volt-e azon hulla megszemlélésénél, mely a mult évben, Tisza-Dadánál a Tiszából kifogatott. Zurányi r Jelen vol^ tam: első izben vasárnap, julius 18-án megszemléltük a hullát ^ a sirban. Jelen voltam azután másodszor julius 19-én délután, 3 óra felé meutüuk, odaértünk este felé. Észlárou nem voltam, midőn első alkalommal nézték. Elnök: Mások társaságában volt ? Tanu: Többen voltunk, én Zoltán István szolgabiró urnái voltam, Horváth Géza orvosnövendékkel vacsorán, mikor három egyén azzal a jelentéssel jött, hogy egy hullát fogtak ki, mely valószínűleg Solymosi Eszter hullája lesz. Felkérték a szolgabírót, hogy legyen szíves intézkedni. Ott volt Lőrinczi a dadai jegyző, Lefkovics izraelita és a dadai kántor. Három kocsin mentünk ki, az első kocsiban Zoltán István szolgabiró ur volt, Kiss Jenő járási orvossal és Horváth Géza orvosnövendékkel; a második kocsiban mentek a dadai urak, kik jelenteni jöttek; a harmadik kocsin pedig Szilágyi, tiszalöki fakereskedő és én mentünk. A szolgabiró ur előre kiküldött egy szentesi pandúrt lóháton. Elnök: Oda érkezvén a helyszínére, mit tapasztaltak ? Tauu: A hulla már el volt ásva; eleinte a szolgabiró nem engedte, hogy hozzámeiijünk a sir széléhez, később, különösen nekem meg volt engedve, miután a tót nyelvet értem és kérdéseket intézhettem a tutajosokhoz. Azon kérdésre, hogy miért ásták el a hullát, azt felelték, mert büdös volt és már késő este lett s különben náluk az a szokás, hogy a vizben talált hullákat azonnal elássák. Kérdésemre, hogy íirfi vagy női hulla-e, azt felelték, hogy leánygyermek. Kérdésemre, hogyan tudják, azt mondták: mert megnézték. Elnök: Ezt a tutajosok mondták? Tanu: Igen; különösen egy alacsony pisíkos embert kérdeztem, mikor kérdeztem, milyen magas a hulla, melléig mutatott a különben alacsony ember. Elnök: Azután szemmyesen is megnézte? Tanu: Megszemléltem. A sirt kiásták először ásóval, de a szolgabíró ur megparancsolta az embereknek, hogy vigyázzanak, hogy a hullát az ásóval meg ne sértsék. Később pedig nem is engedte, hogy ássanak, hanem Szűcs János nevezetű ember kikaparta kezével a földet és a hulla arczát lehetőleg megtisztította a földtől. Elnök: Az orvos ur vizsgálta e? Tanu: Kiss Jenő orvos ur előbb vizsgálta, azután bővebben vizsgálta Horváth Góza orvosnövendék a hulla fejét, annak fogait, hajzatát, lábait és ruháját is. Elnök: Szintén részt vett a vizsgálatban? Tanu: Igen, bent is voltam a sirban. Elnök: Mit tapasztalt, fel volt-e puffadva ? Tanu: Fel volt puffadva a hasa és sok kék folt volt rajta. Elnök: Csak a hasát vizsgálta? Tauu: Mikor lent voltam a sirban, csak a hasát vizsgáltam. Elnök: Szeméremtestét nem vizsgálta? Tanu: Vizsgáltam; a hüvely nagyon ki volt tágulva, arra emlékszem. Elnök : Miképen győződött meg? Tanu '• Lent voltam a sirban és megnéztem. Szembetűnően ki volt tágulva. Elnök : Volt valami szőrzete a hullának ? Tanu: Semmi szőrzete sem volt. Elnök : Hát haja volt-e ? Tanu : Nem volt semmi haja. Elnök : Szemét nézte-e ? Tanu : Akkor éjjel nem néztem. Elnök Másnap ismét látta-e hullát és hol? Tanu : Láttam, és pedig ugyancsak a sirban. Kimentünk együtt a szolgabiró hivatalából, eleintén akkor félreküldtek bennünket, mert valami kihallgatások történtek, gondolom a ruházatra nézve. Később azonban megengedtetett, hogy oda menjünk, és kiásatott újból a hulla a sirból. Egy ajtót, melyen még kilincs is volt, tettek oda a sirszélére, és a hullát kiemelték, nem messze a sirtól állott két szék, oda tették az ajtót, és levetkőztették a hullát. A vizsgálóbiró figyelmeztette az embereket, miután a hulla jobb keze erősen el volt roncsolva, a csuklóban, hogy a levetkőztetésnél vigyázzanak, nehogy még jobban megsértsék a hulla kezét, s azért az emberek a hullán levő felső ruhaneműt többnyire összeszakitották, különösen hátul az otthonkán az inget, s igy aztán le is vetkőztették. (Az elnökhöz) Beszéljem el részletesen. Elnök: Igen, mert még nincs kihallgatva a vizsgálatban. Tanu: Mikor aztán le volt vetkőztetve, utoljára megmaradt a kendő a balkezén, az igy volt bekötve, — szabad talán megmutatnom saját kézfőmön, mert szóval nem tudnám ugy megmondani. (Zsebkendőjének négy csücskét összeköti és bal keze csuklójára akasztja). Elnök: Tehát négy szeglettel volt összekötve: két-két csomóra ? Tanu: És a két végével igy állt szabadon, hogy a két vég alul szintén csomóra volt-e kötve, nem tudom, mert nem figyeltem oda, csak láttam, hogy alul is volt két csomó, felül is és lazán voltak kötve. Ezt onnan is tudom, mert azon éjszaka, mikor első izben megnéztük, az egyik ember megfogta a kendőt és lehúzta a kezéről; a szolgabiró ur ott állt a sir szélén, nem messze onnan és észrevette, hogy valamit csinált az az ember a hullánál és megparancsolta, hogy semmit sem szabad bántani, ugy kell hagyni, amint volt. Akkor az ember megint helyére tette és be is nyúlt a kendőbe, kihúzott egy papirost, mely egy koczkacsucshoz hasonlított. Piszkossárga, vastag papiros volt. Másnap kerestem azt a sirban és nem találtam. A papiros piszkos volt, de nem volt benne semmi, sötétkék, de eredeti szine sárga lehetett. Látszott, hogy el volt ázva. ! Én kezembe is vettem. Elvették aztán tőlem; nem tudom, viszszatették-e, vagy nem, de másnap már nem találtam. Elnök: Mert vannak tanuk hihallgatva, akik azt állítják, hogy ebben a papirbau valami fekete festék lett volna. Tanu: Lehetett eredetileg, de mikor kihúzták, a papirosban nem volt semmi, piszkos volt. Elnök: Sőt állíttatik, hogy a vizben próbálták volna és a viz maga körül erősen befeketítve lett. Tanu: Igen nagyságod, mert a kendőben volt festék, és mikor az le lett bontva a hulla kezéből, valaki lekaparta fával. Én azt akkor összekapartam, beletettem papirosba és elvittem haza a gyógytárba és másod, harmadnap Egressv Nagy László eliött a gyógytárba, kérdezte