Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

I. Melléklet a TISZA-ESZLÁR ötödik számához. Móricz: Azért, mert 6 egy rendeletet adott és azt mondta, ha jól viselem magamat, el fog tartani és leszek valami itt a megyénél. Eötvös: De veled nem beszélt a miniszter ? Móricz: Beszélt Írásban. Eötvös: De neked kimondta? Móricz; Irt a közigazgatásnak és az nekem megmondta. Eötvös: A közigazgatási bizottság ? Móricz: Nem a közigazgatási bizottság, hanem a közigazgatás. Eötvös: Olyan nincs. Van főispán, alispán, szolgabíró . . . Móricz: Ez a közigazgatás. Eötvös: A közigazgatás nem tud veled beszélni. Ki mondta hát ? Móricz: En jártam a levéltárban é3 olvastam az iratokat, és megtaláltam az iratot, melyet a magyar kir. belügyminiszter küldött. Eötvös ; Te azt megtaláltad a levéltárban ? Móricz: Igen. Eötvös: Még egyet. Emlékszel-e azon estére, melyet NagyFaluban töltöttél, Recsky csendbiztos házában ? Scharf Móricz: Emlékszem. Eötvös: Rég volt. Scharf Móricz: De azért emlékszem; ha a többire emlékszem, erre is emlékezhetem. Eötvös: Ebben igazad van. Te ott valami vallomást csináltál, igaz vallomást, és arról irást vett föl tekintetes Péczely Kálmán írnok ur. Scharf Móricz: Arra is emlékszem. Eötvös : Előtted irták ? Scharf Móricz: Előttem. Eötvös: Szemed láttára? Scharf Móricz: Szemem láttára. Eötvös: És ott aláirtad? Scharf Móricz : Aláirtam. Eötvös: Sajátkezüleg? Móricz: Sajátkezüleg. Eötvös: Ott készült? Móricz: Ott készült, és a midőn eljött Bary vizsgáló biró ur és Egresy Nagy László királyi ügyész ur, máskép irták. Elnök (felmutat egy jegyzőkönyvet): Ez a te aláírásod ? Móricz; Ez? igeD. Eötvös: Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy midőn Nagyságod Recsky és Péczely tanuk kihallgatását fogja elrendelni, akkor majd azon tanúhoz lesz még kérdésem. Fried mann kérdéseket kiván intézni Scharf Móriczhoz és kéri az eluököt, hogy engedje meg, hogy közelebb jöjjön hozzá, mert a fiu halkan beszél. Elnök: Ezt csak az esetben hajlandó megengedni, ha a fiúnak uem lesz bántódása, minthogy a fiu apja ugyanazon oldalon ül, ahol a védők. Móricz: Hallom én ide is a kérdést. Scharf József: Hiába, úgyis betanították. Móricz: Csak maga hallgasson. Friedman Bernát: Mielőtt ide kerültél, hol jártál iskolába? Móricz: Azelőtt zsidóiskolába, de két esztendeje nem jártam. Friedmann : Ott Eszláron ? Móricz: Igenis. Friedmaun: Tudod-e, hogy mikor válik a zsidófiu nagykorúvá, tudod mi a parmiezve? Móricz : Igenis tudom. Friedmann : Tehát hány éves korában. Móriez: Tizenhárom éves korában? Friedmaun: Tudod-e, hogy szabad-e szombaton főzni ? Móricz: Nem szabad. Friedmann Bornát: Szabad é faragni? Móricz: Azt sem szabad. Friedmanu: Nagyon jól vau. Szabad-e valami nehezebb tárgyat vinni szombaton? Móricz : Nem szabad. Friedmann: Akkor reggel, hogy voltál öltözve ? Móricz: Emlékszem rá, hogy uj könnyű ruha volt rajtam. Scharf József: Akkor vettem a fiúnak. Friedmann; Azon időben fütötték-e a szobát ? Móricz: Arra nem emlékezem; nem volt nagyoD hideg. Friedmaun: Arra sem emlékezel: Bátoriné ott volt-e? Móricz : Nem volt ott. Friedmann : Reggelire mit kaptál ? Móricz: Egy kis kalácsot kaptam. Friedmann: Tejet vagy kávét nem kaptál-e? Móricz: Nem emlékszem, hogy kaptam-e. Friedmann: Apáddal együtt mentél be a templomba? Móricz; Igen. Scharf József: Mikor reggeliztél ? Móricz; Templom után. Fried mann: Mennyi időre ebédeltetek azután? Móricz: Azután körülbelül egy óra múlva. Friedmann: Arra nem emlékszel, hogy mit ebédeltetek ? Móricz: Nem emlékszem, volt leves, hus. Friedmauu; Azalatt mig a templomból kijöttetek és mig az ebéd feltálaltatott, mit csináltatok, különösen te bent voltál a szobában ? Móricz: Az udvaron voltam. Friedmann; Mit csináltál az udvaron ? Volt ott valaki, a ki játszott veled? Móricz: Nem. Friedraann: De hát mégis mit csináltál ? Móricz: Néztem, hogy mit csináltak a leánynyal a templomban. Friedmann: Figyelmeztetlek én valamire, mert itt tévedésben vagy. A vizsgálóbírónál azt mondtad, hogy ebéd után mentél ki. Móricz: Az nem igaz. Friedmann: És kérem, nagyságos elnök ur, a vizsgálati jegyzőkönyvből ezt konstatálni. Móricz: az nem igaz. Friedmann: Majd rád olvasom, Azt mondtad, hogy ettél, kimentél az udvarra és akkor hallottad a kiabálást. Móricz: Ettem valamit és kimentem. Friedraann: Hogyan? az ebéd előtt? Móricz: Egy kis kalácsot ettem. Friedmann: Tehát a reggeli és ebéd között történt. Hát apád mit csinált az idő alatt? Móricz: Odabent volt a szobában. Friedmann: Nem emlékezel, hogy a szobának, melyik részén volt? Móricz: Nem tudom, hogy melyik részén volt. Friedraann: Hát akkor, mikor te kimentél, mit csinált apád? Móricz : Ott ben volt a szobában, de nem tudom, hogy mit csinált. Friedmaun: Hogy lehet az, hogy te más dolgokat igen jól tudsz, de amit atyád csinált, azt nem tudod: Scharf Móricz: Lehet, hogy ült vagy sétált a szobában. Friedmaun: Mikor azt mondta, hogy hivd be a lányt, mit csinált akkor? Scharf Móricz: Akkor egyenesen ment az ablakhoz és kinézett. — Scharf József: Két ablak van ott te ? Scharf Móricz : Azon ablakhoz, amelyből lehet látni a Czellárék házát. Eötvös védő: A gyep felé,néző ablakhoz? Scharf Móricz : Ahonnan O-falu felé látni. Fridmann védő: Szokott-e nap besütni a lakástokba? Scharf Móricz: Szokott, mikor keletről fel kel a nap. Fridmanu: Hát függönyök vannak-e ott használatban ? Scharf Móricz : Szoktak lenni, de azon időben még nem voltak. Fridmann: Hát a nagy templom ablakain — nem az előcsarnokot értem — voltak-e függönyök ? Scharf Móricz : Volt kettő, de kicsinyek. Friedmaun: Hát az előcsarnokban, hol ez a rémhistória történt, ott voltak-e függönyök? Scharf Móricz: Nem voltak. Friedman: Hát mikor ott a kulcslyukon benéztél, az első pillanatra nem sikoltottad el magadat? Scharf Móricz: Nem. Fridman B. Es mennyi ideig tartott az, hogy ez történt, amit te láttál? Schar Móricz : Háromnegyed óráig. Friedman: Háromnegyed óráig. Es ott nézted és mégsem indultál. Scharf József: És az alatt vártunk az ebéddel. Frindmann B. HalgassoD el. Szeretném tudni, hogy a tányérokat ki tartotta ?