Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Az elmondott műtét utáu, Scharf Móricz még a leány nyakának rongygyal bekötését . levetkőzött ruházatába felöltö­zését is látta, mely cselekm énynél Lustig Sámuel, Brenner Ábra­hám Weiszstein és Junger Adolf is már jelen voltak. Ezen vallomást Scharf Móricz, az irmok s a csendbiztos által rögtön értesített éjfél után Nagyfaluban megjelent vizsgá lóbiró előtt is ismételte azon hozzáadással, hogy a gáliczkövet is látta, amelyet az általa már korábbau is mert Solymosi Esz­tert ócska sárga kendőben hozot volt. Elmondotta még Scharf Móricz, hogy a metszők s a töb­biek távoztával, ő zárta be a zsinagógát, az előcsarnokának ab­lakából kihozott kulcscsal, amikor ott már sem a hulla, sem annak vére látható nem volt. E vallomást Scharf Móricz, a tekintetes kir. törvényszék­nek, a vizsgáló biró szóbeli jelentése folytán, május 23-án hatá rozat nélkül megtartott üb ben is megerősítette, vagyis törvény­székileg hitelesíttetett Scharf Móricz vallomása az akkori nyír­egyházai kir. ügyész jelenlétében, aki sajnos elmulasztotta köteles kifogását megtenni ezen, a bűnvádi eljárási szabályokkal meg nem egyező cselekmény ellen. Az ekkép nyert alapon folytatta azután a vizsgáló biró lázas tevékenységgel még május 19-én megkezdett vallatásokat s itt mindjárt megéri ,em a t.-e<zlári zsinagóga szomszédságá­ban özv. Lengyel Istvánné, szül. Skintl Apollónia vallomását, aki ápril 1-én a déli órákban tompa segélykiáltásokat hallott; to­vábbá megemlítem a sinagóga mellett azon időben elhaladott özvegy Fekete János született Kramer Borbála vallomását is, ki a zsinagóga felől sírást hallott s annak ajtaja előtt két zsidót látott az ut felé nézve. Mondám, lázas tevékenységgel folytatta a vizsgálóbíró az előnyomozást. Látjuk őt jör-ni-menni; kutat a t.-eszlári zsinagó­gában s a házakban; megbolygaja a halottak sírjait; vérnyo­mokat, hullát keres a közelbe.: s a távolabb vidékeken; nyomoz a föld felett s a föld alatt, vízben és szárazon: ámde sehol nyoma az élő vagy halott Solyutosy Eszternek, sem eltűnésekor viselt ruhája legkisebb foszlányának. Megszerezte a vizsgálóbíró, irányadó használatra, még Szi­lágymegye péri egyházának anyakönyvéből az 1791 évből ott megörökítve levő azon történetet is, amely szerént több zsidó, kik ellen botütések alkalmazása mellett, egy figyermeknek meg­gyilkoltatása s vérének vétele bebizonyíttatott, bíróságilag halálra ítéltettek, amely törté , et kiegészítéséül a t. kir. törvényszéknek bemutattatott több okmányt, amelyekből megérthetők azon indo­kok, amelyeknél fogv: nemcäak régre nem hajtatott azon Ítélete, hanem az illető inquvisitoroanak fiskális actio alá vétele rendel­tetett el. Meg kell itt említenem még^hogy vizsgálóbírónak fárad­ságos kutatásai közben a ti< eszlári zsinagóga előcsarnokában 8 belsejének padlózatén kisebb terjedelmű nem régi tapa^ztást vett észre, a mellette levő kertben pedig egy 57 czentiméter széles s 51 czentiméter mély gödröt talált amelynek rendeltetése kiderítve nincs. Tizenkét zsidó van inár itt Nyíregyházán letartóztatva, szintén letartóztatva volt Scharf Móricz is május 27-ke óta fogház őrök külön felügyelete alatt, s immár fogytán van az előnyomozás gombolyagának fonala; midőn egy ujabb s kétség­telenül nevezetes esemény merült fel. Junius 18-án délután Oláh György t.-dadai kerülő, az ottani határban, az úgynevezett csonkafüzesben két tutajos se­gítségével egy hullát húzott ki a Tisza folyamból, amelyet még ugyanaznap este a járás orvosa mintegy 140 centiméter nagy­ságú középszerűen táplált l v körüli felöltözött haj nélküli nő hullájának talált, balkonén sárga papirosban kékes festék­anyaggal. E jelenségek az ápríi 1-éu eltűnt Solymosi Eszter hullá­jára mutattak. Annak jelentette ki egész határozottsággal Sza­kolczai Julcsa t.-eszlári hajadon, a következő napon foganatosí­tott birósági felismerési eljárásban annak daczára, hogy a hullát ruháitól levetkezett állapotban mutatták. Némelyek felismerni vélték Solymosi Esztert a ruha nélküli bullában ; ezt vélték ne­vezetesen Loczi János, Soljuoay János, Jakab János, Juhász József, és Juhász Andrásné t.-eszlári lakosok. Ámde özv. Solymosi Jánosné a gyermekét vesztett anya ha­tározottan kijelentette, hogy az előtte fekvő meztelen hulla nem az eltűnt leányáé és más tisza-eszláriak sem ismerték fel a hul­lában az eltűnt leányt. Az anya azután is megmarad állítása mellett, midőn a neki később felmutatott ruházatban, leányának eltűnésekor vi­selt ruháját ismerte fel, melyben az országos művegvész vér­festenyét nem talált, hanem más szakértők abban rothadt em­beri hulláról származott zsirfoltokát és bőrrészecskéket találtak. A ruházat felmutatása közben kiderült, hogy özv. Soly­mosi Jánosné tévesen jelezte sárgaszinünek a festéket tartalma­zott kendőt, amely valódilag fekete szinü volt, fehér virágokkal. Junius 20-án történt meg T.-Eszláron a talált hullának szakértői szemle alá vétele s felbonczolása, melynek alapján a szakértőkül alkalmazott két orvos és egy ügyész oda nyilatkoz­tak véleményükben, hogy a hajzattól és szőrzettől mesterségesen megfosztott és külerőszak nyomait nem mutató 144 (száznegy­vennégy) centiméter magas és ép arczánál fogva felismerhető hulla életének legalább tizennyolcz, de valószínűleg már a 20­ik évét elért, a nemi élvezetet nagy mérvben gyakorolt, meglevő körmei alkata szerint könnyebb életmódot folytatott, folytonosan czipőbe járt, s végre tüdő s egyéb vérszegénységben, legfölebb tiz nap előtt elhunyt nőé, akinek hullája már mint ilyen bárom­négy nap előtt jutott a vizbe. Az ekkép jellemzett és kevesek kivételével t.-eszlárinak el nem ismert s el nem fogadott nő tetemeinek azután a katholikus egyház adott irgalmasságából nyug-helyet, elhunyt t.-eszlári hi- * vei sorában, a honnan, mint később látni fogjuk, újbóli szakér­tői vizsgálat végett kiemeltetvén, a maradványok jelenleg birói zár alalt itt őriztetnek. Az általam előterjesztett körülmények közt, a gonoszok egyik újabb felháborító tizeimének gyanúja támad. A szörnyű bűntettnek ujabb büntetendő cselekménynyel vakmerő takarását, látják azon gonosz czélzattal, hogy a bíró­ság félrevezetésével való gyanánt fogadtassák el azon látszat, mintha Solymosi Eszter nem oly módon fosztatott volna meg ifjú életétől, amint azt Scharf Móricz bevallota; ezáltal a gono­szok különösen azt czélozván, hogy az itt fogva levő bűntette­sek az őket terhelő gyanú alól meneküljenek. Előállíttatott tehát a Szolnokon utóiért 16 tutajos, köztük 15 keresztény és egy zsidó, akiket csakhamar még további hét gyanusitottnak letartóztatása követett. Az itt Nyíregyházán tőlük nyomban kivett vallomások sze­rint, a kérdéses hullát Csepkovicz Juon tutajos vette legelőször észre a Tisza mentében úszni a csonka füzes közelben, melyet a partra kihúzás után Száliesecz Péter tett egy másik társával a föld alá. Azonban Smilovics Jankelnek, Matej Ignácznak és Herschkó Dávid utóbb T.-Lökön kivett, azután törvényszékileg meghitele­sitett vallomásaik által, az azokban előfordult eltérések kiegyen­lítése után, a vonásokban a következő tényállás állapíttatott meg: Vogel Amsel vádlott még juniushó 6-kán vagy 7-én Ke­recsenyhen Smilovits Jankelt a bulla átvételére s a Tisza víz­ben leusztatására birván, utóbbi Tisza-Szent-Mártonba ment, hol a révben junius 11-én reggel Grosz Márton és Klein Ignácz tisza-eszlári lakosokkal találkozott, akinek kocsiján volt a gyé­kénynyel betakart hulla. E hullát tőlük Smilovics Jankel még az nap délután Kis­és Nagy-Tárkány között vette át éB az ott volt Herschkó Dávid­nak adta. Ekkor és ily módon jutott a hulla a Tisza folyamba és az egyik tutaj alatt karjára tett guzszsal megerősítve, Tisza Eszlárig vonszoltatták, amelyen alul az junius 16-án egy isme­retlen zsidó asszony által oda hozott ruhába Smilovics Jankel utasítása szerint Herschkó Dávid és Matej Ignácz felöltöztették és végre utóbbi junius 18-én a t.-dadai csonka füzes mellett elbocsátotta. Honnan és kitől szerezték a hullát Grosz és Klein ? Erre nézve a vizsgálati iratokban adat nincs és utóbb Smi­lovics Jankel, Matej Ignácz és Herschkó Dávid is visszavonták a hulla átvitelére és usztatására vonatkozó vallomásaikat. Már előbb emlitém, hogy a T.-Dadánál kifogott hulla, t-eszlári sírjából kiemeltetett. Ez deczember 7-én történt az egyik védő ur részéről, közvádló hozzájárulásával tett indítványra, és a budapesti kir. tudományos egyetem három orvos tanárának szakértőkkép al­kalmazása mellett. És habár a tekint, kir. törvényszék megtagadta azon kivánatukat; miszérint velők közöltessenek azon felvilágo­sítások, melyeket az ő kérdéseikre a junius 20-án alkalmazott orvosok adtak; habár a tekint, kir. törvényszék a hulla összes részeinek tüzetesebb vizsgálat végett rendelkezésükre bocsátását

Next

/
Oldalképek
Tartalom