Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Tolmács: Herskó beszélte rá. Funták: Miért nem kért elismervényt? Tolmács: Tegnap is mondta háromszor, négyszer, hogy kért irást tőle, de Herskó mondta, hogy nera kell semmi irás. Friedraann \ Ki adta át a pénzt Wiedernek; Herskó vagy-ő ? Tolmács: 0 adta át. Friedmann: Előbb azt mondta, hogy Herskó adta át. Elnök: Mindig az mondta, hogy ő. Székely: Azt mondta-e neki Herskó, hogy az 56 frton ki­. viil még több pénzt is kap ? Tolmács: ígért többet is. Székely: Sokat igért? Tolmács : Sokat, de nem mondta menyit, két vagy három száz forintot. Székely: Kérem konstatálni, hogy Matej Ignácz a hitele­sítéskor azt mondta, hogy még négy forintot igért neki. Eluök: Igeu ugy mondta, hogy még négy frtot igért neki az 56 forinthoz. Tolmács: ígérte, de nem adta meg; csak abból az 50-en felüli 6 írtból elvett 2 frtot. Eötvös: Nem arról van szó. Elnök: A kérdés az, hogy azou a 4 frton kivül, mely 56 frtól 60-ig van, igért-e még neki pénzt? Tolmács: ígért, de nem mondta meg mennyit. Elnök; Hát ezt az 56 frtot igérte ő a 60-ra kiegészíteni? Tolmács: Igen. Székely: A hitelesítéskor nem tudott arról semmit, hogy még többet ígértek neki. Elnök: Akkor azt mondta, hogy Herskó még 4 frtot igért. Székely: De a hitelesítés alkalmával arról, amit most mon­dott, nem szólt egy szót sem. Elnök: Arról uem beszélt. Heumau: Hát Tokajban hallgatták ki? Tanu: Igen. Heuman; Ounau hova vitték? Tanu: Iksza-Eszlárra. Heuman : Hát ODnau ? Tanu: Onnau Lökre és Szt-Mihályra. Heuman: Ott mit csinált? Tanu: Ott a csendbiztos Vay becsukott egy liba ólba, és azt mondta, hogy valljam be az igazat, az 54 forintot, ha sze­retem nőm gyermekem: akkor haza bocsát, ha pedig nem val­lok, akkor elvisz Nyíregyházára börtönbe. Heuman: Ott maradt éjszakán át ? Tauu: Nem, szobában háltam. Azután vissza vitt Lökre, átadott a csendőröknek. Heuman: A kihallgatás hol történt, mikor már részletesen kihallgatták ? Tanu: Tokajban. Heuman: A vizsgáló biró hallgatta ki, vagy a járásbiró? Tanu: A vizsgásóbiró és a kir. ügyész? Heuman: Mit mondott a vizsgáló hiró ? Tauu: Azt mondta, hogy valljam be az 54 frtot, nem lesz semmmi bajom. Heuman: Erre mit felelt ? Tanu: Azt mondtam, hogy én kérem nem tudok semmiről semmit, hogy valhatnáin én be, nem is láttam, nem ismerem az embereket. Heuman: Nem mondta, hogy mi baja lesz, ha nem val­ja be? Tanu: Azt mondta, hogy rab leszek. Heuman : És ha befogja vallani, semmi baja sem lesz, azt mondta ? Tanu: Igenis, hogy haza bocsát azonnal. Eötvös : Szent-Mihályon kinek a liba óljába volt bezárva ? Tauu : A csendbiztoséba, liba ól, vagy tyúk ól volt-e, nem tudom bizonyosan. Eötvös: Mennyi ideig volt Nyíregyházán ? Tauu : 2—3 napig. Eötvös; Az alatt, mig itt volt, ki volt hallgatva? Tauu: Nem lettem kihallgatva, csak épen egy nappal, mielőtt kiszabadultam. Elnök: Kérem a közvádló urat, méltóztassék a kihallga­tott tanukra nézve indítványt tenni. Szeyffert: Nagyságos elnök ur! A mai napon a fogházi felügyelő jelentést tett, melyszerint bizonyos Szőke József rab lett volna az, aki Smilovicsot vallomásának visszavonására birta és rábészélte. Ezen jelentést ezennel bemutatom azon hozzáadással, hogy az esetre, ha a védő urak netáu Szőke Jó­zsefnek, aki most büntetését állja ki, kihallgatását kívánnák, az ellen nincs észrevételem. Elnök: Smilovics! Igaz-e az, hogy ez a Szőke vette ma­gát arra, hogy vallomását visszavonja ? Smilovics Jankel: Engem senki sem vett rá. Én magam eszétől jöttein rá, hogy visszavonjam. Elnök: Beszélt maga erről a dologról vele ? Smilovics : Beszédközhen előjött; de hogy engem Szőke rászedett volna, hogy visszavonjam, az nem igaz. Eötvös : Én ezen bejelentés tárgyában a vizsgálatot szük­ségtelennek tartom, mert a visszavonás ténykérdése se tizstán áll; hogy pedig Szőke vette-e rá vagy sem, az a bíróság előtt egyáltalában nem nyom semmit. Amennyiben azonban itt mégis netalán vizsgálatnak volna helye, amint hogy nézetem szerint lehet is helye, az nem ide tartozik; hanem a kir. ügyészséghez, mint az illetékes börtön felügyelőséghez, a mely kir. ügyészség a saját hatáskörében majd megteheti a szükségeseket. Ugyan­azért én a vizsgálatot szükségesnek nem tartom. Friedmann : Én ehhez még azt jegyzem meg, hogy amit ez ember mondott, még nem tekinthető kellő megnyugtató val lomásnak; mert, amint az illető fogoly maga is mondja, az ille­tők németül beszéltek, és igy arról, amit beszéltek, nem igen van biztos tudomása. Szeyffert: Méltóztassanak ezt a jelentést egyszerűen az iratokhoz tenni, én nem kívánok birói intézkedést. Elnök: Tehát a vádhatóság birói intézkedést nem kiván Szeyffert : A mai napon kihallgatott tanuk közül Matej Ignácz további kihallgatására még szükség van. Kérem tehát, megesketése iránt a határozatot méltóztassék a tek. törvényszék függőben tartani. Garsó István már letevén az esküt, újbóli megesketése nem szükséges. A többi tanuk, úgymint Matej Petro, Szavinecz Petro, Czirkul Iván és Wieder Mórra vonatkozólag tesztelettel indítványozom, méltóztassék mind a négyet az eskü letételre bocsátani; mert nem látok semmi olyan törvényes aka­dályt, amely miatt őket az eskü letételre bocsátani nem lehetne. Elnök: A tanuk megesketése iránt a törvényszék határozni fog, a végtárgyalás pedig holnap 9 órakor folytattatik. (Szünet után.) Elnök: A kir törvényszék Matej Ignácz megesketését to­vábbi elhatározásától tette függővé. Galsó István már letevén az esküt, ez iránt külön intézkedni nem szükséges. Wieder Mór az esküre hasonlókép nem bocsáttatik, amennyiben az ő vallo­mása a Matej Ignáczéval egyenes ellentétben van, és mert Wie­der Mór tanukép azért szerepel, mert Matej Ignácz akkor visz­szavonta vallomását. Szavinecz Péter, Szirkó Mihály és Mate­Petru megesketése elrendeltetett. (Az utóbbi három leteszi az esküt.) Elnök: Kihirdetem továbbá a kir. törvényszék azon hatá­rozatát, mely szerint Mihálka és Szaplonczai tanuknak, kik a szigeti vizsgálóbiró mellett mint tanuk szerepelnek, a kihallga­tási jegyzőkönyv szerint, továbbá azon szeklenczei községi elöl­járóknak, kik Matej és társai vallomásait jegyzőkönyvileg fel­vették; végre Sréter és Hiller bustyaházi lakosoknak és Kucs­más Marko szeklenczei lakosnak, mint tanuknak beidézését elrendelte. Ezzel a tárgyalás 3 órakor véget éri. Juliushó 6. (9 y 4 órakor lépnek a terembe). Elnök : A tárgyalás folytattatni fog. Heumann Ignácz: A tegnapi ülésről felvett gyorsírói föl­jegyzéseket, amennyiben Vogel Amsel vallomására vonatkoznak, átnézvén, tisztelettel bejelentem a védelem részéről, hogy ennek folytán a tegnapi ülésben az elnök ur által esetleg kilátásba helyezett hitelesítéstől, illetőleg a gyorsírói jegyzeteknek felol­vasásától elállunk. Ezt Vogel Amsel védenczem nevében is be­jelentem. Egyúttal reflektálok egyik védőtársam azon kijelentésére, hogy oly törvény-tiprások, mint amelyek Vogel Amsel, Herskó Dávid és Klein Ignáczon elkövettettek, csak a legritkább eset­ben lennének igazolhatók; én nem esem kétségbe a bizonyítá­soknak sikere tekintetében és valamint Recsky András viselt dolgaira nézve, azonképpen Vay György ur eljárása tekinteté­ben is hivatkozom az ő csendlegényeire. Már, hogy minő ered­ményt fog a bebizonyításnak ezen neme produkálni, azt egyelőre nem tudhatom; azt hiszem azonban, hogy egyik, vagy másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom