Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

f összebeszélt Smilovicscsal, bogy mondja meg, hogy milyen napon volt. Akkor ismét behívott engem és Smilovics akkor már megmondta, hogy ezen és azon napon kapott 80 frtot. Éa mondtam, hogy az nem igaz, én nem tudok erről semmit, hogy nekem van '24 tanúm, azok majd megmondják az igazságot. Azt a három tanút, akik most itt voltak, a törvényszék előtt., fel is vette. Mondom kérem nagyságos ur, vegye még fel 3 tanúmat, de azt mondta, hogy nekem nem kell, nem akarom felvenni, csak mondta : nem akarom. Elnök: Es nem fogadta el? Vádlott: Nem. Azután leküldött ismét a börtönbe és egy külön sötét egyesbe tettek, ott tovább mint 3 hétig voltam, mindig beteg voltam kezdettől fogva, az orvos jött hozzám a Flegmán-ur, de nem használt semmit, mindig kopogott a mellemben, gyomor katarusom voit és ez három hónapig mindig tartott. Három hét után a kir. ügyész betett a többi foglyok közé és végig ott voltam. Mindig könyörögtem, hogy nagyságos ur, küldje el Heumant, inert csak azt a 3 tauut fogadta el, hogy a törvényszék fogadja el a másik 3 tanút is, de nem küldötte Heumant, azután szabadon eresztettek. Eötvös: Nagyságos Elnök ur! Tek. törvényszék! Azok, amik Vogel Amsel által itt mondattak, azok irtóztató részletek, melyek ha köztudomásra jönnek, azoknak óriási hatásuk lesz, ugy itt a tek törvényszéknél, mint kint az országban is. De miután már itt elmondattak, én a védelem részéről súlyt fektetek arra, hogy azok szorul szóra tökéletes részletességgel vezettessenek a gyors irói naplóba és ne csupán ugy, mint azt az elnök ur reassummálni méltóztatik. Én arról értesülök a gyorsíró uraktól hogy vádlott előadásának tized részét sem lehet teljesen érteni a járgon miatt. Azért esedezem a tek. törvényszék előtt, méltóztassék rendelkezni, hogy a Vogel Ansel által elmondott dolgok tételről-tételre, pontról-pontra a gyorsírói naplóba magyarul bevezetessenek, ne kivonatosan az elnöki kijelentés szerint reaszumálva, hanem szórul-szóra ugy, ahogy azt vádlott a tek. törvényszék előtt elmondta. Szeyffert (Németül): Azt mondta, hogy Tisza Lökön tyúkólba tették. Milyen magas volt ez a tyukóí? fel tudott állani abban ? Vádlott: Nem. Szeyffert: Ki őrizte magát ? Vádlott: Be voltam zárva Karanczay zárt he oda. Szeyffert: Hát Lökön nem hallgattatott-ki ? Hol volt a vizs gáló biró? Vádlott: Azt nem tudom. A kotniszáros volt ott. Szeyffert: Tehát csak a komiszárius volt ott? Elnök: Ez Lökre vonatkozik, mikor Lökön bántalmaztatott, hogy t. i. a vizsgáló biró és a kir. ügyész nem voltak jelen, hanem csak is egyedül a csendbiztos és Karanczay. Hsumau: Bocsánatott kérek a vizsgálóbiró is bántalmazta Lökön. (Vogelhez németül): Vogel! A vizsgáló biró magát Lökön is pofon ütötte ? Vádlott: Igen, midőn azt mondta, hogy mondjam ki az igazságot én azt feleleltem, hogy nem tudok semmit, akkor pofon ütött. Elnök : Legelsőben mikor Lökön bevezettetett, akkor adott neki pofont a vizsgálóbiró Karanczay előtt és akkor ott hagyta a vizsgáló biró és ugy ment be a csendbiztos. Azután többet nem is ment be a vizsgáló biró. Heuman: Mikor kiment Lökön a szobából, látta maga a csendbiztost ? Vádlott: Egyszerre mentünk ki. Heuman: Ott volt a vizsgáló biró? Vádlott: Nem volt. Heuman: Nem tudja, hogy a csendbiztos beszélt-e a vizsgáló biróval? Vádlott: Nem tudom. Heuman: Hát a kir. ügyészt sem látta? Vádlott: Nem. Heuman: Pandúrok nem voltak ott a kertben? Vádlott: Azt sem tudom. Eötvös; A nagyságos elnök ur, tek. törvényszék! kegyes figyelemét felhívom egy körülményre. Én a védelem részéről és nevébeu el nem fogadhatom azt, hogy itt hivatalos tolmács nélkül német nyelven történjék a kihallgatás. Friedmann: Ennek indokául még azt hozom fel, hogy ily eseteknél csak egy bizonyíték létezhetik arra nézve, hogy valószinü-e az előadás vagy sem, és ez a részletek; ezek pedig ha csak ugy a lényege mondatik he a vallomásnak, elenyésznek; s az, aki ilyent elkövetett, nem fogja elismerni azt, sem az, aki neki segített. Jól tudjuk azt, hogy ilyen történik és soha, vagy legalább csak a legritkább esetekben bizonyítható az be, mert az i illetők rendesen birnak az inteligentia oly fokával s annyira jártasak a törvénykezés rejtélyeiben, hogy tudják mit kell tenniük, hogy a bizonyitás niegLiiusittassék. Azonban van a bizonyításnak egy módja, mely valószinüséget kölcsönöz az előadásnak és ezen valószínűség nem az előadás lényegében, hanem a részletek körülményes előadásában rejlik, mely részleteket egyszerű ember alig adhatja ugy elő, hogy az fel ne tűnjék, ha az igazságtól eltér. Ezért magam is kérem, méltóztassék, a tolmács közreműködésével eszközöltetni a kihallgatást ; mert én értem ugyan a járgont, melyen a vádlott németül beszél, de mégis meg kell vallanom, hogy annak tizedrészét sem birtam jól kivenni. Eötvös: Kérem a vádlottat megkérdeztetni, hogy hiteles tolmács közreműködésével, oroszul vagy németül akarja-e előadni vallomását ? Elnök: Német nyelven mindenki ugy lesz vele, mint mi vagyunk nem fogják tisztán megérteni. Az orosz nyelvet tökéletesen birja s erre van tolmácsunk. Braun: Itt egy rab volt velem bezárva, ez azt mondta, hogy ez az ember neki is épen ugy elmondta a dologot, mint most itten. ElDÖk; Ügyész urnák van-e megjegyzése? Szeyffert: Nincs. Én csak azt mondhatom, hogy én részemről vádlottat teljesen megértettem s ugy láttszik ő is megi értett engemet, mert megtudott kérdéseimre felelni. Elnök: Ezt ugy hiszem nem kellene most újra kezdeni, ; hanem ha esetleg nem lenne teljes a gyorsirói jegyzés, akkor lehetne holnap más nyelven is megpróbálni. Friedman: Majd meg nézz'lk a gyorsirói jegyzeteket s meglátjuk, hogy azok elégségesek-e. Eötvös: Érteni, én is értettem a vádlott előadását de a ; törvényszék tárgyalási nyelve a magyar, ettől a nyelvtől eltérni nem lehet, vagy csak hiteles tolmács használásával. Vádlott: Én mar egy év előtt Havasi ur által mint tanu ki lettem hallgatva. Havasi a fogházban volt. Eötvös: Vétetett-e fel jegyzőkönyv ezen kihallgatásról. Vádlott: Havasi maga irta a fogházban a jegyzőkönyvet és Karanczay is igaznak elismerte, ami bent van. A jegyzőkönyvnek készen itt kell lenni, én magam is aláirtam. Elnök: Hogyha gyorsirói jegyzetek lennének helyesek és tökéletesek, holnap fel fog előtte olvastatni, ha helyes, maradhatunk mellette, ha hiányos újra fel vehetjük vallomását. Vádlott: Annyit értek, hogy majd megmondhatom jó-e. Eötvös: Minden kihallgatásnál a vizsgáló biró vette fel a kihallgatásról a jegyzökönyvet? Vádlott: Azt nem tudom, kérem alásan. Eötvös: A hányszor kérdezte önt a vizsgáló biró, Eszláron vagy Lökön vagy Nyíregyházán, minden alkalommal aláirta-e ? Vádlott: Lökön nem vett fel jegyzőkönyvet semmit, egy szóval sem, csak Eszláron. Eötvös: Második kérdésem ez: Midőn ön szembesítve lett Smilovics Jankellel, volt-e ott hármójukon kívül más is jelen, : t. i. ön, Smilovics és a vizsgálóbiró ? Vádlott: Más nem, csak Karanczy és a hajdú. Eötvös: Karanczay minden szembesítésnél jelen volt? Vádlott: Igen mindig. Eötvös; Itt Nyíregyházán is? Vádlott: Midőn harmadszor is felhoztak ide engem, megmondta Smilovics szembe, ő is ott volt velem. Eötvös : Hol volt a szembesítés, a tömlöczben, vagy itt a törvényszék előtt ? Vádlott: Igen. itt. Eötvös: Alázatos előterjesztésem, tek. törvényszék az, hogy azon vizsgálatról falvett összes iratok, melyekkel Vogel Amsel vádlott Havas kir. ügyész előtt mindezen dolgokat már bevallotta, mindezek iránt már jelentést tett, s azon vizsgálat, melyi ben az általa hivatkozott egyének is kihallgatva lettek, többek közt Karanczay stb. mindazok ezen ügy iratai mellé kapcsoltas! sanak és annak idején felolvastassanak. Friedmajin: Én csatlakozom ezen kérelemhez, azon indokolással még, hogy az előadás valószínűségét, vagy valószínűtlenségét némileg jellemzi az, hogy ilyen előadást, ilyen vallomást mikor teszi az illető: vájjon közvetlenül kibocsátása utáu-e, vagy még akkor, midőn fogva volt, s ez esetben azért bir