Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

a vádlott vallomásait ne kivonatosan, hanem lehető hűséggel, tolmácsolni és azért csak annyit engedjen neki egyszerre beszélni amennyit maga egyszerre lefordíthat. Baksay tolmács: Hát szabadjon neki megmondanom, hogy ne beszéljen annyit egyszerre. Elnök: Tessék. A tolmács figyelmezteti a vádlottat, hogy rövidebben be­széljen. Eötvös: Herskó, azt mondta előbb, hogy most is fél itt a törvényszék előtt. Mitől fel? Hiszen nem bántja senki, sem itt, sem másutt, azért, ha igazat beszél. Vádlott •: .Nem tudom mitől félek, de el vagyok ijedve. Eötvös: Ön azt mondta, hogy mikor Dadán kikötöttek, árviz is volt, szél is fujt. Vádlott: Ez igaz. Eötvös: Körülbelül hány óra tájban kötöttek ki Dadán ? Vádlott: 10—11 óra közt. Eötvös: Szombati napon? Vádlott: Szombati napon. Eötvös: Azután hova ment, vagy ott maradt mindig a tutajon ? Vádlott: Vasárnap benn voltunk a faluban, Dadában. Eötvös: De Tisza-Lök felé is iudult, hogy oda menjen be. Vádlott: Oda akartunk menni, de észrevettük, hogy az messzebb esik, azért hát nem mentünk be. Eötvös: Hány órakor mondta Csepkanics, hogy holttestet hoz a viz ? Vádlott: Ez délután történt, de nem tudom biztosan meg­határozni az órát. Eötvös: Fujt-e akkor a szél ? Vádlott: Szél fujt, de nem olyan nagy. De a viz nagy volt. Eötvös: Arra emlékszik-e, hogy milyen irányban fujt a szél ? Vádlott: Azt nem tudom megmondani. Eötvös: Herskó, előbb elbeszélte, hogy Tisza-Lökön ver­ték és kinozták. Megtudná-e mutatni most, ha kivezetnék, azou épületet, melyben bántalmazták ? Vádlott: Megtudnám mutatni az épületet. Eötvös: Benn volt a faluban, vagy a falun kivüli kertben ? Vádlott: A falun kivül kertben. Eötvös : Milyen közel vannak oda a legközebbi épületek ? Vádlott: A többi épületek meglehetős távolságra esnek at­tól az épülettől, mert az a kertben van, az az épület magá­ban van. Eötvös: Fák között vagy szabadon ? Vádlott : Igen, fák között van. Eötvös: Tudja-e kié azon épület ? Vádlott: Nem. Eötvös; Ott hált-e abban az épületben, amelyben kihall­gatták vagy más épületben hált-e. Vádlott: A városházhoz vittek. Eötvös: Ott hált ? Vádlott: Ott. Eötvös: A kerti épületben pedig kihalgatták? Vádlott: A kerti épületben hallgattak ki. Eötvös: Azt mondta maga előbb a vallomásában, hogy 9—10 óra tájt kezdték meg a vallatását Tisza-Lökön. Feleljen nekem arra, meddig tartott a vallatás ? Vádlott: Sokkal éjfélutánig tartott. Eötvös: Hányszor hallgatták ki éjszaka ? Vádlott; Éjszaka csak ott hallgattak ki abban az épü­letben. Eötvös : Egyetlen egyszer ? Vádlott; Egyetlen egyszer. Eötvös: Van-e tudomása arról, hogy ugyanazon napon és éjszakán, mely nap és éjszaka kihallgattatott, Budapestről tit­kos dedektivek jártak a kormány megbízásából, ügyelni arra, hogy mikép történnek a kihallgatások Tisza-Lökön? Vádlott: Nem tudok róla. Eötvös: Emlékszik-e arra, hogy azon napon, a mikor este ki lett hallgatva, napközben körül-belül d. e. 11 órától egész délután, se a vizsgálóbiró, se az ügyész nem voltak nála ? Em­lékszik-e arra ? Vádlott: A vizsgálóbiró hallgatott ki. Eötvös : Tudom, de emlékszik-e tüzetesen arra, hogy az napon mikor este ki lett hallgatva és pedig julius 6 és 7 kö­zötti éjszakán és julius 6-án egész délután nem látta volna a vizsgálóbírót és a kir. ügyészt? Emlékszik-e arra? Vádlott: Láttam a kihallgatásnál. ~Á szerkesztésért felelős: Jóba Elek. Elnök: Nem az a kérdés. Akkor nap, mikor egy este ki­hallgatták, hogy akkor nappal beszélt-e magával a kir. ügyész és a vizsgálóbiró? Vádlott : Láttam a kihallgatás napján, de nem beszél­tem velük. Elnök; Hát hogy látta, ha ön be volt zárva? Vádlott: A kamarában voltam bezárva és az ajtón ke­resztül láttam, hogy a kir. ügyész és a vizsgálóbiró ment. Eötvös: Mert az jelentetett neki, hogy a vizsgálóbiró és a kir. ügyész látván a Budapestről oda küldött titkos dedektive­ket, napközben tartózkodtak a kihallgatástól, ne hogy azok vala­mit észre vegyenek; hanem napközben eltávoztak a közeli ta­nyára és este jöttek ismét; azért halasztották a kihallgatást éjszakára. Vádlott: Erről nem tudok semmit. Eötvös : Smilovics azt állította teguap szorul szóra a tek. törvényszék előtt, hogy ő látta (Herskóhoz) Fájt-e magá­nak nagyon mikor oldalba döfték, vagy mikor fejbe vágták kézzel. Vádlott: Fájt, amenyiben hogy ha uem fájt volna, meg nem ijedtem volna annyira. Eötvös: Hát jajgatott-e vagy orditott-e ? Vádlott: Sirtam volna, de nem engedtek sirni. Eötvös: Hát hogy lehet megtiltani a sirást ? Vádlott; Azt én nem tudom, nem kérdezték tőlem (De­rültség a hallgatóság között), Eötvös: Hát vizet mennyit ivott? Vádlott; Mintegy más íél literes rumos üveggel itattak meg velem. Elnök; Egyszerre. Vádlott: Nem egyszerre. Tolmács; Előbb még azt tette hozzá, hogy szomjúsága ol­tására. Eluök: Milyen viz volt? Vádlott: Tiszta ivó viz. Különben nem tudom meghatá­rozni, mert akkor éhes is szomjas is voltam. Elnök; Önkényt itta vagy bele töltötték ? Vádlott: Kénytelen voltam magam inni. Eötvös: Ki mondta neki, hogy meg kell iunia azt a vizet? Vádlott; A csendbiztos mondta, hogy kénytelen vagyok meginni, mert ha nem mondok meg mindent, majd még több vizet kell innom. Eötvös: Meg volt kötözve? Vádlott: Nem voltam megkötözve, de megakartak kötni. Erre megijedtem és mondtam, hogy vallani fogok. Eötvös: Mivel akarták megkötözni? Vádlott: Spárgával. Eötvös: Látta azon spárgát? Vádlott: Láttam. Elnök: Ki vette elő a spárgát ? Vádlott: A csendbiztos vette kezébe, a spárga az aszta­lon volt. Eötvös: Pandúrok voltak-e a szobában, vagy azon kivül ? Vádlott: Nem hallottam semmit, mert meg voltam ijedve Ö csak Karanczait látta, az a szobában volt. Eötvös: Herskónak a vallomása, mint a nagyságos elnök ur mondta előbb, három nagy levélből áll, melynek mindkét oldala tele van irva, és a melyben Herskó részletesen elbeszéli, mikép vitte ezen hullát, mikép adta át Matéj Ignácznak és ál­talában az egész hullaszállitás részletei mikép történtek. Ezen tényállás alapján azon kérdést intézé Herskóhoz; 0 maga die • tálta-e ezt bele igy, hogy a vizsgálóbiró ezt beleírja, vagy pe­dig a vizsgálóbíró beleirta-e és őt megkérdezte, hogy igy van-e? Vádlott : Először Matejt hallgatták ki és csak akkor szem­besítették vele ; ő azután, mikor ki lett hallgatva, kénytelen volt azt mondani, mit Matej mondott. Eötvös: A tolmács ur magyarázza meg, Herskó Dávid­nak, hogy a jegyzőkönyv, melybe Herskó vallomása fel van véve magyarul van felvéve. Azou jegyzőkönyvet tehát Herskó sein­míkép sem dictálhatta, mert magyarul nem tud ; azt először másnak fordítani kellett és azután a jegyzőkönyvbe kellett dik­tálni azou szavakat, melyek a jegyzőkönyvbe felvéve van­nak. Hát azok a szavak, a melyek ott a jegyzőkönyvben fel­vannak véve, egymás után egy egész történet, mind az ő beszéde-e szorul szóra, vagy az ő füle hallatára valaki beledictálta abba a jegyzőkönyvbe és a vizsgáló bírónak irta, mint irnok vagy pe­dig nem dictálta senki, csak a vizsgálóbiró maga ugy irta ? (A tolmács felkérdezi vádlottat. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom