Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Elnök : Előbb azt mondta, hogy először nem bántották, még az a két ur nem jött Eszlárról. Leskó Mari (nem felel). Móricz : Hátha Recsky ur azt mondja, hogy nem bántott? Elnök : Azt te tudod legjobban. Móricz : Én legjobban tudom, hogy nem bántott. Elnök (Leskó,Marihoz) : Hát maga mit mond erre? Leskó Mari: Én azt mondom hogy bántotta. Elnök: Zdanek! Ké.iőbb midőn azon két ur jött látta hogy kihallgatás történt? Zdauek: Nem láttam, csak azt, hogy egy ur irt az asztal mellett. Elnök: Ez kezdetén volt? később nem is volt ott? Zdanek: Később nem voltam ott. A csendbiztos kijött a szobából, mi szét szaladtunk, vissza nem mentünk. Elnök (Leskó Marihoz: Hát ha nem igaz az, hogy Móriczot bántalmazta a csendbiztos vagy a pandúr: hogy beszélhet maga igy ? Leskó Mari: De igaz. Elnök : De Móricz nem tud róla? Leskó Mari: Lehet, eltagadja. Móricz: A dajka is mondta, hogy nem bántották. Heuman védő: Azt honnan tudod ? Móricz: Tegnap itt volt a városban beszéltem vele. És ő is mondotta, hogy nem bántottak. Heumau; O mondta neked? Móricz : Beszélt több hajdúval is, a kiknek mondta, hogy nem bántottak. Heumau; Leskó Mari! Másnap reggel ott volt, midőn eltávozott? Leskó Mari: Igen is. Akkor volt félnyoicz és akkor mondta a fiu; tessék megengedni, hogy lefeküdjek. Azt mondta Recsky: Nem engedlek, mindjárt agyon ütlek. Elnök: Kinek mondta ezt? Leskó Mari: A fiúnak, mikor a díványra akart lefeküdni [ ezt mondta. Móricz: Az nem igaz, mert reggel volt, midőn elvégeztük a kihallgatást. És egy óra múlva felültünk a kocsira. Heuman : Ez nem volt hajnalban. Móricz : Ez reggel volt. Mindjárt mentünk, a nap tött, 6 óra felé volt. Heuman; Akkor, mikor az urak elmentek, Móricz : állapotban volt ? Leskó Mari: Sáppadt volt, reszketett. Móricz ; Én reszkedtem ? Az már nem igaz. Heuman : Nem sirt ? Leskó Mari : Nem. (Elnök az ülést fél órára felfüggeszti). Elnök: Szabolcsmegye alispánjának átiratát éppen most vettem, amelyben értesít arról, hogy Groszberg Leó és feleséi gére nézve, akiket rendőri felügyelet alatt tartottak, az alispán a helybeli csendőrség parancsnokát a tegnapi napon megkereste és Írásbeli felhívással utasította ezen felügyelet beszüntetése | iránt, miután ott a csendőrök tartották a felügyeletet, Friedman: Köszönettel fogadom az értesítést. Eötvö3 Károly: Én is köszönettel veszem tudomásul a ngos eluök urnák előterjesztését és a tek. törvényszék engedelvel, Scharf Móricz tanura vonatkozólag bátor vagyok két előterjesztést tenni. Az első különösen az, hogy mint már Scharf Móricz tanúnak ugy mai kihallgatása alkalmával, valamint e hó 19-éu történt kihallgatása alkalmával kijelentetett, ami egyébként köztudomású dolog és éppen a tek. törvényszék sziue előtt, nagyságod által konstatáltatott, miszerint nevezett tanu a közigazgatási hatóság felügyelete alatt áll és nemcsak felügyelete alatt, hanem ez idő szerint voltakópen gyámhatósága, gondnoksága alatt is áll. Miután nekem és általában az általam is képviselt védelemnek az a feltevéseink van, amit majd annak idején kellő okokkal fogunk támogatni, hogy ezen tanu kezdetben kitaníttatott és idő folytán kikészittetett arra, hogy ilyen nernü és ily iráuyu vallomásokat tegyen a tek. törvényszék előtt; ezen feltevésünk ugyan ki nem zárja azt, hogy az talán alaptalan lehet, de mindenesetre értesülni akaruuk arról, hogy ezen fiu, ezeu tanu azon 13 hónap alatt, amely idő óta nincs szabadon, minő bánásmódban részesittetett, időrőlidőre; minő társaságban volt; kik által vezettetett, ellenőriztetett: kik viselték a tényleges gyámságot és gondoskodást felette? Ezen tanu ina itt a tárgyalás folyamában említette, hogy bizonyos, Henter Antal nevü megyei várnagy kezelése alatt van. is sumilyen "Ä szerkesztésért felelős: Jóba Elek. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában. Tanu : Azután Recsky ur abba hagyta és mentek a kél írért Eszlárta. Móricz: Ezt maga hallotta, Tauu: Hallottam. Móricz: Az nem igaz, abban hazudik. Taau: Akkor elmentek a két úrért, hogy vallja ki. Móricz: Hát mikor Eszlárra elmentek, én nem vallottan nár ki ? Tanu: Nem. Móricz: Abban hazudik. Tanu: Nem hazudom, mert én láttam. Móricz: Hol látta volna? Tauu: Az ablakon. Móricz: Az ablakon ? Az nem lehet. Tanu: Láttam, hogy Recsky ur pofonvágta és kiment izután mi elmentünk. Móricz: Az nem igaz, hogy engem pofonvágott Recsky ur Tanu: De igaz, én láttam. Elnök ; Hát addig nem is bántotta Recsky ur, mig az £ tét ur meg nem jött Eszlárról? Tanu: Nem. Elnök. Tegnap meg azt beszélte, hogy az ablakon ái íézték. Móricz: Hát mikor az a másik kért ur jött Eszlárról ikkor maga ott volt a kis szoba ablakánál? Tanu: Igen. Móricz : Az nem igaz, mert az ebédlőben voltunk. Heumann: Az ebédlőben? Móricz: Mikor Péczely ur irta a jegyzőkönyvet a kis szoiában, az irodábau voltunk; a vizsgálóbíró úrral pedig az ebéd őben voltunk. Ott volt Bakó Iguácz felesége is, aki Péczely írnak hideg vizes ruhát rakott a fejére. (Bevezettetik Zdanek Gergely.) Elnök : (Móriczhoz) Ismered ezt az embert ? Móricz: Én nem ismerem, csak láttam Recsky urnái, aho E0C8ÍS volt. Elnök : Honnan ismerted. Móricz: Nem ismertem, de láttam az istállóban. Elnök : Jártál te ott ? Móricz: Igen reggel jártam ott. Elnök (Zdanekhez); Hát maga ismeri őt, Tanu: Igen, ismerem. Elnök : Mikor látta ? Tanu: Mikor leszállt a szekérről. Elnök: Hát hová ment azutáu? Tanu : Azt nem láttam. Elnök: Nem nézett utánna ? Tanu: Nem néztem, csak láttam, hogy leszáll. Elnök: És későbben mikor látta megint ? Tanu: Későbben nem, csak mikor bevitte a szobába. Elnök : Ki vitte be ? Tauu: A csendbiztos. Elnök : Honnan vitte be ? Tanu: A szekérről. Elnök: Hát egyenesen a szekérről vitte be ? Tegnap nem gy mondta, Mikor látta azután még a fiút ? Zdanek : Este. Elnök : Hol volt akkor? Zdanek : Benn volt akkor a kis szobában. Elnök : Honnan nézte maga ? Zdanek : Az ablakon a kertből. Elnök: És mi történt a fiúval ? Zdanek: Nem történt semmi, csak kérdezte a csendbiztos: ova tette a leányt? A fiu nem akarta mondani. A csendbizis azt mondta a legényének üsd pofon. A legény nem ütötte ofon, hát a fiu megijedt, s akkor megmondta. Elnök (Móriczhoz) : Igaz, hogy fenyegettek ? Móricz : Nem igaz. Elnök : Igaz, hogy a csendbiztos ur pofon ütött. Móricz: Nem ütött. Eloök (Zdanekhez) : Ott volt-e a leány is az ablaknál ? Zdanek ; Igenis ott. Elnök (Leskó Marihoz) : Hát hallotta azt ? Leskó Mari : Igeuis hallottam. Elnök : És te megmaradsz a mellett, hogy pofon ütötte ? Leskó Mari ; Először nem ütötte, de Recsky ur megfogta fülét, és azután pofon ütötte. (Derültség a közönség körében).