Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

Függelék - 1. Melléklet. A három melegségi öv

1. Melléklet. A három melegségi öv. A Föld tengelye nem függőlegesen áll azon sikra, melyben a Nap körül kering, hanem azzal 66V, foknyi szögletet képez. Ennek következtében a Nap nem az Egyenlítő fölött mozog, hanem eltér attól északra és délre 23

1/

2 szélességi fokra. A nappályának ezen eltéréséből — mely elhajlásnak is neveztetik — származik a három fő melegségi öv, melyek a következők : 1. A forró, vagy tropicus öv, az Egyenlítő mindkét oldalán, tehát délre és északra, a szélesség 23

1/, fokáig. Ez övet az jellemzi, hogy csak két évszaka van: esős és száraz. A helyi körülmények szerint itt amaz, ott emez tart hosszabb ideig. Ezen övnek évi középhőmérséke 20—27° Celsius szerint. 2. a. Az északi mérsékelt öv, az északi szélesség 23

l/

2 fokától (Ráktérítő) a 667

2 fokig (északi sarkkör) és 2. b. a déli mérsékelt öv, a déli szélesség 23

l/

2 fokától (Baktéritő) szintén a 66

l/

2 fokig (déli sarkkör.) E két mérsékelt övnek jellemzője a négy évszak: tavasz, nyár, ősz, tél. Természetes, hogy az Egyenlítőhöz közelebb a nyár forróbb, s a melegebb évszakok uralkodók, az Egyenlitőtől távolabbra pedig a tél zordabb, s a hűvös évszakok uralkodók. Egyébként a helyi körülmények sokat módosítanak az évszakok jellemén. E két övnek évi középhőmérséke 4—20° Celsius szerint. 3. a. Az északi hideg öv, az északi szélesség 66

1/

2 fokától az északi sarkpontig és 3. b. adélihidegöv, a déli szélesség 66

l/

2 fokától a déli sarkpontig. E két hideg övnek csak két évszaka van: az Egyenlitőtől távolabbra mind zordabb és hosszabb tél és a rövid, de aránytalanul forró nyár. Az évi középhőmérsék e két övben -f- 4 és — 47° (Celsius) között van. 0 A nappálya ezen eltérése bővebben, s ha csak lehet szemléltetve megmagyarázandó a földgömb (Globus) segítségével.