Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VII. Fejezet. Térképhálók - 3. Egyenes-szögü háló 1 64r - 4. Mercator-féle háló , ...

70 A ferde szögű hálónál a szélességi vonalak egyenközüek, de a hosszúsági vonalak rézsútosak, s ezért a metszési szögek ferdék. E hálót nagy területeknek, például országoknak ábrázolására használjuk. De csak olyanokra alkalmas, melyek legföllebb 10 szélességi és 18—20 hosszúsági fokon át terjednek. Szerkesztése következőleg történik : Meghúzva a papir közepén a vízszintes és ennek közepén át a függőleges vonalat, a 3. §-ban adott szabály szerint kiszámítjuk a középső hosszúsági és a középső szélességi fokot. Nagyobb pontosság kedvéért két közepes szélességi vonalat használunk, úgymint egy felsőt és egy alsót. Ki kell tehát számitanunk mindkettőt, azt is, mely a középső szélességi fokon felül, azt is, mely azon alul van. A íelső közepest megtaláljuk, ha a legfelső és középső szé^sségi fok öszszegét elosztjuk 2-vel, s az alsó közepest, ha a legalsó és középső szélességi fok összegét osztjuk 2-vel. Ha például Magyarországot akarnók rajzolni — tudva, hogy hazánk az é. szélesség 44—50 foka, s a k. hosszúság (Ferrotól) 31° 30'—44° 30'-e között van, — a középső hosszúsági vonal (a függőleges) a 38-ik fok volna —

^ ) s a középső szélességi a 47-ik + fok. Ez utóbbit segítségül véve, a felső közepes szélességi vonal az é. sz. 48° 30'-e ——

s a

z közepes szélességi vonal az é. sz. 45° 30'-e (j

4

7 Azután a

z 1 szélességi fok gyanánt fölvett mértékegységgel a függőleges vonalon lemérjük a szükséges szélességi fokokat, s a mérési pontokon át a vízszintessel egyenközüeket huzunk. Meghúzva és megjelölve a két közepes szélességi vonalat is, a mellékletből kikeressük, hogy mily nagy egy hosszúsági fok a felső, s milyen az alsó közepes szélességi fok alatt. Példánknál azt találjuk, hogy a felső közepes szélességi fokon (48" 30') egy hosszúsági fok = 9.

957 földr. mfd. (= 73.

880

5 km.), s az alsó közepes (45° 30') alatt = 10.

5;!0

5 földr. mfd. (= 78.

08

6 km.) A megtalált számokat viszonyítjuk 15-höz (vagy lll.

3-hez, ha km.-rel dolgozunk), s a kiszámított arányos mértékkel lemérjük az illető közepes szélességen O Netaláni félreértés kikerülése végett megj egyezzük, hogy k özépső szélességi vonal az, mely az illető földterületet közepén metszi át, közepes pedig az, melyet a rajz nagyobb pontossága czéljából mi magunk alkalmazunk. Tehát amaz a lerajzolni szándékolt mintától függ, emez pedig saját tetszésünktől, ugy hogy például kisebb területü rajznál a két legszélső szélességi vonalat is vehetjük közepeseknek.