Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VII. Fejezet. Térképhálók - 5. §. Ferde-szögü háló

59 vatt-oknak nevezzük őket. Ilyen vattos az Ems torkolata az Északi Tengerbe. E három torkolási mócl csak alacsony partokon fordulhat elő. A hajózásra egyik sem alkalmas, ha csak nagy munkával a hordalékok lerakódását meg nem gátolják, s a mé­lyebb helyeket tisztán nem tartják az emberek. Ha a vattos torkolat (Lásd az előbbi §-t.) medre annyira megtelik a folyó hordalékaival, hogy abban valódi homok­szigetek képződnek, melyek a folyót szétágazni kényszeritik, ugy hogy az több, kisebb-nagyobb csatornán át ömlik a ten­gerbe, akkor e képződést d e 11 a-nak nevezzük. Deltával rendesen olyan nagy folyók torkolnak, melyek nagy alföldeken folynak át, s oly beltengerekbe ömölnek, a melyeknek minden mozgása aránylag csekély. Delta torkolata van a mi Dunánknak (a Fekete Tengerbe), s a Rajnának (az Északi Tengerbe). A deltával torkoló folyó a hordalékokat a tengerben le­rakja, s ez által saját partjait folyton előre tolja, mintegy tovább épiti. Ez által származik az előre tolt delta, a minővel pél­dául a P ó torkollik az Adriai Tengerbe. Sem az egyszerű, sem az előre tolt delta nem alkalmas a hajózásra, de a környékén lerakódott hordalék kiváló jó termő­földet (humus) ád. A deltával torkoló folyók, épen a lefolyás nehézsége, lassúsága miatt, alsó-, sőt középső-folyásukon is gyakori áradással pusztítanak. Es ép ezért az áramlások nagyobbára az Egyenlitő alatt kezdődnek, s..nyu­gat felé folynak. Legnevezetesebb az Atlanti Óceánnak úgynevezett Ö b 1 i áramlása (Golfstroom), melynek észak-keletre kanyarodó vége Európa nyugati partjait érinti, nagy befolyást gyakorolva Francziaország és Anglia időjárási viszonyaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom