Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

III Fejezet. A pont, a karika, s a vonás - 6. §. Rét

21 Bihar, Arad, Krassó, Szörény, Torda és Hunyad megyékben; r éz - b án y ák : Hont, Zólyom, Liptó, Pozsony, Szepes, Gömör, Borsod, Abauj, Mármaros, Szatmár és Krassó megyékben; kőszén-bányák: Nógrád, Esztergom, Zólyom, Liptó, Árva, Pozsony, Sopron, Komárom, Veszprém, Vas, Baranya, Szepes, Tolna, Borsod. Mármaros, Szatmár, Krassó és Szörény megyékben; sóbányák: Sáros, Mármaros, Szolnok-Doboka, Torda és AlsóFejér megyékben. Azon forrásokat, melyekben sok föloldott ásvány van, gyógyvizek gyanánt használják, s ezek nagy jóltevői a szenvedő embereknek. Az ilyen források mellett rendesen fürdők épülnek, a mit is egy kicsiny kád rajzával jelölünk. A fürdők hatása az illető vidékekre nagyon hasznos, mivel sok vendéget magukhoz vonzanak, s ez által a szellemi életet élénkitik, s nagy forgalmat szereznek. Nevezetes gyógyforrások és fürdők vannak hazánkban: Zólyom, Liptó, Trencsén, Szepes, Nyitra, Gömör, Heves, Pest, Bereg, Szörény, Hunyad, Kis- és Nagy-Küküllő, s Háromszék megyékben. A tőzeg és turfa a kiszikkadt lápokban található, s jó tüzelőszer. Hazánkban az ecsedi láp, a Fertő, s az alibunári mocsárok környékén ássák. Hogyan olvasod e jeleket ? ^ ! ^ C ^ ^ ,A t ^í Jtff 6- §. Rét. Az olyan alacsony fekvésű, esős időben vizenyős földterületeket, melyeken semmi fa, hanem csak fű terem, réteknek nevezzük, s apró, függőlegesen egyenközü, egymáshoz párosával közel rakott vonáskákkal jelöljük. A nagy kiterjedésű réteket pusztáknak nevezzük. Ezek