Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

II. Fejezet. A vonás - 3. §. Észak, kelet, dél, nyugat

11 Az ilyen hegyeket vulkánoknak, tűzhányóknak nevezzük. Ezek nagyobbára kúpalakuak. Hogy jelölésüket megkülönböztessük az előbbi hegycsúcsokétól,, a csillagocska szárainak végére pontokat teszünk. Egyik legnevezetesebb vulkán a Vezúv Olaszországban, Nápoly mellett, mely gyakori kitörésével a környéket folyton veszedelemmel fenyegeti. Észak. I Nyugat. <—|- h—> Kelet. t Dél. E négy nyilacska ezen papirlapnak négy oldala felé mutat,, és pedig lefelé, fölfelé, jobbra és balra. Ha a delelő Nap felé háttal fordulunk, ugy hogy árnyékunk egészen egyenesen áll előttünk, akkor jobb kezünk felé az égnek azon oldala van, hol a Nap fölkel, bal kezünk felé pedig, a merre lemegyen. Egyenes irányban előttünk, a merre árnyékunk mutat, van az éjféltáj és hátunk mögött dél. Ez alapon, s könnyebb tájékozás czéljából, a térképek ugy vannak rajzolva, hogy jobbra van kelet, balra nyűg at, fönn észak és alul dél. így jelöljük és nevezzük a fő-világtájakat. E négy világtáj azonban nem határoz meg pontosan minden irányt, azért még több világtájat is megkülönböztetünk, de a melyek mind e négyre vihetők vissza. Tengerészeti térképeken a másod-, harmad-, sőt negyedrendű világtájak is fontosak, azért jelölni is szokták őket az úgynevezett szélrózsa által, melynek ágai 32 világtájat mutatnak. ') ') Némely vasnak bizonyos sajátsága van, melyet delejességnek nevezünk. Ha ilyen delejes vasból egy vékony darabkát közepén egy fonalra függesztünk, egyik vége mindig észak felé mutat. Még ha elfordítjuk is, visszatér északra. Ilyen vékony delejes vasat alkalmaznak a szélrózsáknál, középen ugy megerösitve, hogy a delejes vas, úgynevezett delejes tű, könnyen mozoghasson Ezáltal az északi irány mindig meg van határozva,, s könnyű a többi világtájakat is megtalálni.