Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

771 iskolák. A szatmári ref. egyházban hajdanta is voltak leányiskolák. Eleinte hihetőleg csak 1, később 2, mig újabban a leányiskolák is olyforma szervezetet nyertek, mint a fi-népiskolák. Az egyetlen leányiskolát hajdan a kántor tanította; később a kisebbik leányiskola tanítása bízatott csak reá. Főteendője úgy látszik azonban a tem­plomi és halotti éneklés volt s a mit a lányoknak tanitott, az némi olvasás-, számvetés-, könyörgés-, éneklés- és vallás­tanitásnál nem állott egyébből. Adataink a következő kántorokat emiitik, u. m.: 1) 1623. Hadadi Andrást; 2) 1629. Szemptzi Miklóst; 3) 1646. Ombodi Jánost; 4) 1662. Bagaméri Istvánt; 4) 1665. Nyíregyházi Atzél Tamást, ki 1709-ben is szolgált. Ot az 1696. febr. 29. Orosziban tartott egyházmegyei gyűlés extraktuálta, mivel az egyh.-megyei gyűlésekről gyakorta kimaradt; azonban később ismét viszszakebleztetett. 5) 1711—20. Szegedi István volt a szatmári kántor; 6) 1725. Munkácsi Márton; 7) 1729. Németi János. Az 1736-iki vizitáció csak anynyit ir: a szatmári kántor nem marasz­tatott. 8) 1737—42. Szilágyi András, kit 1738-ban „reve­rendus cantornak" cimez a vizitáció, s hihetőleg Szatmárt halt meg. 9) 1743-tól hihetőleg 1750-ig vagy tovább Elek Mihály, kiről a vizitáció azt jegyzi meg, hogy a papokat szokta mocskolni s közöttök háborúságot szerezni. Ezt hihetőleg 10) Parajdi nevű kántor követte, kit alkalmasint 11) Nagy Bálint követett 1773—1811-ig. Ez nemcsak a papokkal volt jó viszonyban, hanem kedves ember volt mások előtt is s 1811-ben halt meg. 12) 1812-ben Nagy Bálint jött, ki előbb nagybányai kántor volt. 13) 1823— 41. M. Szabó György. 14) 1841-ben Kolozsvári Mihály lett kántorrá, ki a legújabb időkig a kezdő leányokat is taní­totta; de jelenben csak a kántori teendőket végzi. b) A nagyobb leány-tanitóság az előbbinél később állíttatott fel. A nagyobb leányok tanítója a kántornál ugyan többet tanitott; azonban úgy látszik, hogy minda­mellett sem sok volt ezen leányiskola tananyäga sem; mert p. mindenkit kötelezőleg írni sem tanítottak, hanem a ki irni akart tanulni, ezért a „docetának" külön 20 krt fi­zetett. Később a nagyobb leánytanitósággal az orgonistaság egyesittetett. Adataink szerint nagyobb leányok tanitói 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom