Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

745 II. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti nevezetesebb események. A legrégibb papokat nem ismerjük. 1) 1569. Diószegi Imre volt a lelkész, ki alatt a Kálvin-féle reformáció megerősödött s ki az unitáriusok ellen tartott nagyváradi vitán is részt vett. 2) 1709. Debreczeni András. 3) 1724. Pataki György. 4) 1725. Gödölei István, kit azért hibáztat a vizitáció, hogy az úrvacsora-osztást előző 3 kérdést öszszezavarta s a 2 utolsót éppen el is hagyta. 5) 1721—28. Baróthi Miklós. 6) 1728. Gönczi Sámuel. 7) 1730—36. Szikszay Ferenc. 8) 1837—40. Szigeti Zsigmond. 9) 1740—42. Matolcsi v. Őri István e.-m. ülnök, ki itt a pestisben, félidőben meghalt. Papi éve kitöltésére fiát 10) Őri Zsigmondot hozták be, de a ki középszerű készültséget tanúsitván a Helv. Confessio szerint a vallás-tudományban: csak a szószéki szolgálatot engedte meg neki a vizitáció. A hallgatókat pedig ugyanekkor a templom fedélzetével való nem gondolás miatt megrótta. 11) 1743 — 46. Muzsai István, ki alatt báró Kemény megígérte, hogy tornyot építtet; de nem tette. Ennek udvarában a vizitáció megjegyzése szerint sok istentelen volt. 12) 1746—48. Garbóczi András. 13) 1748. Gyarmathi István. 14) 1749—52. Vásárhelyi Kelemen. 15) 1752. Gyulai Sámuel. 16) 1753. Vári János, ki itt meg is halt. 17) 1754—56. Bányai István. 18) 1756—59. Komáromi István. 19) 1760. Szikszai István. 20) 1761—66. Szatmári János. 21) 1767. Tótfalussi Miklós. 22) 1768. Miszti István. 23) 1769. Balyika Bálint. 24) 1770. Szatmári Molnár János. 25) 1775. Vecsei István. 26) 1776. Hollósi András. 27) 1777. Kézi György. 1778. senki. 28) 1779. Komáromi József. 29) 1780. Pankotai Imre. 30) 1781. Radnóti János. 31) 1785. Szilágyi András. 32) 1786. Sipos János. 33) 1788. Bakos András. 34) 1790. Fekete István. 35) 1791. Varga István. 36) 1794. Horváth József. 37) 1796. Vida István. 38) 1800. Béres Mihály. 39) 1801. Biró Balázs. 40) 1803. javára meg is fizettetvén. — Két aszszony pedig boszorkánysággal vádolván egymást, egyikök a szolgabíróhoz ment panaszra, ki mind a kettőt 2 hétre iskolába rendelte tanulni; fólhiván a lelkészt, hogy a két hét leteltével őket vizsgálja meg s ha kellő előmenetelt nem találna nálok a vallási ismeretben, ismét járassa fel. Ez Ítéletnek szintén lett foganatja.