Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

429 s az ma is; sőt egy filiája is ván — Ura. — A Tarcali-féle e.-m. jegyzőkönyvben 1670 óta egyes válóperes esetek vannak belőle feljegyezve; de különben róla a XVIII. század elejéig keveset tudunk. Jelen századi élete szintén nem mondható virágzónak. Népessége mindig csekély s e mellett szegény volt s az ma is; vagyonosabb földesurai idegen községekben laknak s nincs ki a lelkészt nehéz feladatában erélyesen támogassa; pedig ha valahol, itt volna reá szükség, miután a még most magyarul is beszélő, de dákó-román papjai által félrevezetett oláh elem túlsúlyban van s a vegyesházasságok folytán a reform, egyházzal együtt a magyar nemzetiséget is elnyeléssel fenyegeti. A népben különben megvolna az igyekezet; 1873-ban a torony kőművesmunkáját bevégezték s kézimunkával az egyház részére 109 frtot kerestek, s Gryügyei György egyháztag az egyháznak 20 frtot adott; azonban az erélyes vezető hiánya s az emiitett szegénység miatt még az ekként keresett pénz is veszélyezve van, mint ezt az 1877. márc. 22-iki e.-m. gyűlés 39. sz. végzése mutatja, mely szerint az egyház zavarba jött pénzügyeinek rendezése végett, a szatmári ref. egyházmegye Cs.-Újfaluba egy bizottságot küldött. Az egyházmegyének különben szivén fekszik e gyülekezet sorsa s a felekezeti s nemzetiségi érdekek megóvása tekintetéből már az 1876. szeptemberi gyűlésén (7. sz. végzés) úgy magát a cs.-ujfalusi egyházat, mint belhivatalnokait az állandóan államsegélyben részesitendők közé sorolta. II. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. 1) 1603. Vári András, (LIV. gyül. tört. 1. i. 51. lap), kinek sem elődei, sem utódairól mit sem tudunk egész 1639-ig, — a midőn Szatmár város jegyzőkönyve szerint (Széles A. Sz. Tr. E. T. 281. lap.) 2) Csengeri Jánosy János volt Cs.-Ujfalu papja. Az őt követő papok emléke szintén nem maradt fenn egész a XVIII. század második tizedéig. 3) 1719—25. Baróthi Miklós, kit dicsérnek. 4) 1726. Szatmári Sámuelt,—5) 1727. Bodolai Mihályt dislokálja Cs.-Újfaluba az egyházmegye. 6) 1730. ápr. 19. Ecsedi Péter cs.-ujfalusi pap letétetik. 7) 1731. ismét Baróthi Miklós. 8) 1732—34. Kegyes Ferenc. 9) 1734—40. Németi György, kit hall-