Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

I. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye általános története. - FÜGGELÉK. - V. Írók és műveik

350 6) Bélteki János. Életrajzát lásd az espereseké közt. Szilágyi T. M. halálára irt latin versei a Honor posthumusban jöttek ki. 7) Hamvai Igó György. Lásd az esperesek közt. Műve: gf. Bánffy Györgyné, Thoroczkay Ágnes felett mondott halotti beszéd. Kolozsvár, 1734. 8) Széles András. Életrajzát lásd e mű 64. és 65. lapján. Kéziratban maradt művének cime: „A szatmári tiszteletes traktus históriája stb. 1808. s a következendő esztendőkben". 9) Gáthi István. Született 1749. Mándon, Szatmármegyében, hol atyja pap volt. Tanult Sárospatakon, Losoncon, Debrecenben s Bécsben. Volt Ugocsában tamásváraljai, dabolci, Mármarosban huszti, szigeti lelkész és tanár, e.-m. jegyző s végre esperes és táblabíró. 1808-ban jött Szatmárra papul. A szatmári iskola könyvtárában 20 nagy kötet kézirata hever. A szatmári egyházmegyébe jövetele óta „Pasigraphia" cimű müvén szinte haláláig dolgozott; de el nem készithette. „Tachigraphia" (1820.) cimű művét a sz. e.-m. levéltár őrzi. Kéziratban maradt még tőle Aelianus Tacticájának magyar forditása is. „A magyar nyelv természetét tárgyazó kérdések fejtegetése" jutalmat nyert. „Oratoria, fontos beszéd tudománya" cimű műve Sárospatakon jelent meg 1828. Van még több műve is , de mármarosi lakása idejéből. Meghalt 1843. (Lásd Bartók Sz. N. tört. 143—144. lap.) 10) Jeney György Szatmár-Németi sz. k. városnak 1795. főjegyzője, 1805. tanácsnoka s később főbirája, 1830. országgyűlési követe, Szatmár és több megyék táblabírája, ki az egyházi és iskolai ügyek intézésében is tevékeny részt vett, a menynyiben a szatmári ref. gyülekezetnek huzamos időn át főgondnoka s a szatmári ref. egyházmegyének tanácsbirája volt. Művei: a) Hortobágyi Pásztor, b) Közönséges história a tanulók számára. Sáros-