Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

610 1788—90. Vasvári Ódor István. 29) 1790. Ketzeli Ferenc. 30) 1791. R. Szabó János volt tarpai rektor. 31) 1792— 1794. B. Kovács János. 1794-ben a vizitáció szerint: „Mánd ut sólet, turbarum plena." 32) 1794—1801. Szilágyi Sámuel. 33) 1801 — 1805. Sárközi Gáspár Tu­nyogról. Elment az ugocsai traktusba. Alatta a paró­khiális épületek elhagyottak. 1803-ban a vizitáció a gond­nokot számadásra utasitja. 34) 1805—1807. Kurovszki György. Elment Vetésbe. 35) 1807—13. Kovács Mihály előbb matolesi rektor. Mind tudományos műveltsége, mind valóban papias viselete által sokat tett a nyugtalan kedélyek lecsillapítására. 1808-ban ő és egyháztanácsa a vizitáció előtt több templomkerüló't bepanaszolnak , ugyanez előtt megígérik neki 1812-ben, hogy presbitériumot és hites gondnokot állítanak. 36) 1813—15. Győry József. Minthogy fizetésének beadását szigorúan megkívánta : nem kedvellik. 37) 1815—26. Hunyadi János. Folyton ked­velték; azonban a fizetési „norma" szerint fizetni nem akarták, mely miatt évről-évre panaszolt a vizitáció előtt. Később egy ténye miatt papi hivatalától az egyházmegye által megfosztatván, okozója lőn az egyházmegye és ke­rület közötti súrlódásoknak. Végre mint géci — félfizetéssel nyugalmazott — lelkész, szegénységben halt el övéi közt Mándon. 38) 1826—28. Berkeszi Dobos András. Dicsé­rik; de gyermekei tanittathatása tekintetéből jövedelme­sebb ekklát kér. O jegyzé fel a papok névsorát a mándi anyakönyvbe 1775—1828-ig. 39) Beregszászi Nagy Jó­zsef. 1828-ban panaszol hallgatói ellen. Ugyanekkor a templom és parókh. épületek jókarban vannak. A 30-iki vizitáció előtt a 75 szekér fa helyett a lelkésznek 10 s a tanítónak 6 öl fát ajánlanak; a pap 12-őt kér. 40) 1828— 1840. Kalmár Antal Fülesdről, melyet B.-val elcserélt. Az 1837/8-iki vizitáció előtt panaszol, hogy a nép örrökké szekereskedvén, a templomtól elszokott; a helység, pereire az egyház pénzét költvén el, e miatt gondnoki számadás sincs. A vizitáció az előbbi ellen tiltakozott s a gondnoki számadás beadását megrendelte. K. A. viszszament Fü­lesdre s onnan ismét viszszatért: 41) 1840—46. Beregszá­szi N. József, ki végre Györgytelekre ment s ott meg is halt. Az egyházi s községi vagyon-rendezés alatta történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom